„Hettita Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
109. sor:
Az asszír kereskedelem óriási hasznot hozott [[Asszíria]] számára, az ón 75–100%-os, a gyapjú 100%-os nyereséget termelt a 800 kilométeres út ellenére. A kereskedelmi utak biztosítására létrehozott telepek biztonsági adót szedtek a karavánoktól, ebből tartották fenn hadseregüket a rablók ellen. Ez a rendszer kezdetben jól működött, később azonban a helyi hatóságok és kormányzók egyre több adót követeltek, mire a kereskedők kezdték elkerülni a biztonságos utakat, áruikat nem jelentették be, hanem elrejtették. Nem azokon az utakon jártak, amelyek mentén a vámszedőhelyek voltak, hanem a ''harrān sūqinnim'' nevű kerülő mellékutakat használták, melynek neve szó szerint „keskeny út” jelentésű. Ezeket a karavánokat külön csempészkalauz, a ''mupazzirum'' vezette, mivel több közülük helyenként életveszélyes volt. A hatalmasságok ettől kezdve már csak sarcot szedtek: a biztonsággal többé nem törődtek, de az adókat erőszakkal is beszedték, a csalókat pedig bebörtönözték.<ref name="y.deliyannis.free.fr"/> Ezzel kezdődött az államiság Anatóliában.
 
„[[A csaták királya]]” (vagy ''HáborúA háború királya'') című [[ékírás]]os szöveg alapján – amelyet az [[Az Amarna-levelek listája|amarnai levéltárban]] találtak – már az [[i. e. 23. század]]ban megkezdődött a territoriális fejedelmek önállósodása és városkirályságokká alakulása.<ref name="Opcit|n=Burney|o=62">{{Opcit|n=Burney|o=62}}</ref> A dokumentum szerint az asszír kereskedők [[Sarrukín akkád király|Sarrukínt]] kérték fel [[Puruszhanda|Purushattum]] hatalmaskodó kormányzójának, Núr-Daggalnak megrendszabályozására. Az irat csaknem egy évezreddel későbbi, valószínűleg aktualizált tartalmú, de nem tekinthető véletlennek, hogy éppen az egyik legnyugatibb városról – mint [[Asszíria|Asszíriától]] és [[Kanis]]tól legmesszebb fekvő településről – és a kereskedők és a város uralkodója közti konfliktusról van szó.<ref>{{Opcit|n=Ókor V|o= 24-32}}</ref><ref>{{cite journal| author = Stipich Béla| year = 2003| month = március| title = Királyi szimbólumok a hettita birodalomban| journal = História}}</ref> Sarrukín unokája, [[Narám-Szín]] a különböző források szerint tizenhét vagy húsz anatóliai királlyal vonult harcba, köztük volt [[Pambasz hettita király|Pambasz]], az első név szerint ismert hettita király.<ref name="Opcit|n=Burney|o=62"/> Valószínű, hogy eredetileg eredetileg [[Narám-Szín asszír király]]ról szólt a történet (i. e. 19. század második fele), ám később a nála híresebb [[Narám-Szín akkád király]]t értették alatta, végül pedig annak nagyapja, Sarrukín lett a főszereplő.<ref>Oppenheim, 195. o.</ref>
 
Az asszír gyarmat [[Assur (település)|Assur]] mintájára [[Kanis]] köré szerveződött. Innen igazgatták a hálózatot, Kanist pedig közvetlenül Assurból kormányozták. Minden asszír településnek megvolt a saját igazságszolgáltatása (bíróságok), de minden fellebbviteli ügy Kanisba futott be. Kanis használta fel a ''bit karim'' nevű biztonsági alapba befolyt jövedelmeket is, amelyeket többnyire banki betétként kezeltek, de a hatóságokat is ebből tartották fenn.<ref name="y.deliyannis.free.fr"/>