„Magyar Úttörők Szövetsége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dnet (vitalap | szerkesztései) a alany egyeztetés |
→Története: Folyószöveg. |
||
26. sor:
== Története ==
Az [[úttörőmozgalom]] hagyományai [[Magyarország]]on [[1919]]-ig nyúlnak vissza. Ennek az évnek a tavaszán, a magyar [[Tanácsköztársaság]] idején alakult meg [[Budapest]]en, a Budapest VII. kerülete|VII.
A [[Második világháború|2. világháború]] után, [[1945]] nyarán az újjászervezett [[Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete]] szervezésében bontakozott ki. A [[Cserkészet|cserkészmozgalom]] helyébe lépő Magyar Úttörők Szövetsége a magyar társadalom gyermekszervezete lett, az úttörőcsapatokba tömörülő kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszervezete.
44. sor:
|[[Nemeskürty István]]<ref>Magyar Katalin: Nemeskürty István az úttörőmozgalomról (Úttörővezető, 1987. július-augusztus, 17. oldal)</ref>}}
Az [[1960-as évek|1960-as]]-[[1970-es évek]]ben több tanéven át tartó mozgalmak, akciók sorozata zajlott, amelyek irányítását veteránokból, tudósokból, neves politikusokból álló országos parancsnokságok végezték. 1963–1965-ben ''Úttörő expedíció a jövőbe'' címmel indult kétéves mozgalom, amely a haza megismerésére, a lakóhelyért végzett munka, a jövő terveinek megfogalmazására késztette a csapatokat. A legjobb rajok expedíciós jelvényt és zászlószalagot nyerhettek. Az 1965-[[1966]]. évi úttörőév mozgalma az ''Úttörők a hazáért'' volt. Ez a hozzájárulás lehetőségét biztosította az ország, a lakóhely építésében, a meglévő értékek óvásában. [[1966]]. [[Június 7.|június 7]]-[[Június 10.|10]] között ünnepelte a mozgalom a 20. születésnapját. Ekkor került sor a IV. országos úttörő-találkozóra. 1968–1969-ben ''A forradalom lángjai'' mozgalom a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]], a ''Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége (KIMSZ)'' és a [[Tanácsköztársaság]] 50. évfordulójára irányította a csapatok figyelmét. Ekkor építették meg a [[miskolc]]i fiatalok a Tanácsköztársaság legendás hírű XII. [[páncélvonat]]ának korhű mását, amely múzeum-vonatként járta két évig az országot.
1972–1973-ban [[Petőfi Sándor]] születésének 150. évfordulóján ''A néppel tűzön-vízen át!'' volt az éves mozgalom elnevezése, amely a költő életművének és hazánk tájainak jobb megismerését szolgálta. Ebben az évben ünnepelték a [[Budapest|főváros]] egyesítésének 100. évfordulóját is, amely főként a budapesti csapatok munkáját élénkítette.▼
1975–1976-ban az úttörőmozgalom 30. évfordulóját ünnepelték az ''Őrizzük a lángot!'' felhívással. Ennek keretében került sor – 1976 áprilisában – a J-R-30 fedőnevű országos jubileumi riadójátékra. Június elején pedig az egy hétig tartó országos találkozóra.▼
▲1970–1971-ben szolidaritási akciókkal segítették a [[vietnam]]i népet és az árvízkárosult iskolákat. Ebben az évben az ''Ajándék a hazának'' címmel készültek mozgalmuk 25. születésnapjára. 1972–1973-ban [[Petőfi Sándor]] születésének 150. évfordulóján ''A néppel tűzön-vízen át!'' volt az éves mozgalom elnevezése, amely a költő életművének és hazánk tájainak jobb megismerését szolgálta. Ebben az évben ünnepelték a [[Budapest|főváros]] egyesítésének 100. évfordulóját is, amely főként a budapesti csapatok munkáját élénkítette.
▲A következő két évben (1973–1975) ''Nem térkép e táj'' néven folytatódott a szülőföld megismerése. 1975–1976-ban az úttörőmozgalom 30. évfordulóját ünnepelték az ''Őrizzük a lángot!'' felhívással. Ennek keretében került sor – 1976 áprilisában – a J-R-30 fedőnevű országos jubileumi riadójátékra. Június elején pedig az egy hétig tartó országos találkozóra.
1976–1978 között ismét olyan időszak következett, amelynek során a csapatok belső életének színesítésére, szervezeti megerősítésére kerülhetett sor. Az ''Együtt egymásért'' mozgalom keretében hirdették meg az R-77 próbát. A további évek jelszavai: a ''Mi világunkért'', ''Tettekkel a mi világunkért!''.
89 ⟶ 77 sor:
|}
1981–1982-ben a ''Hass, alkoss, gyarapíts!'' jelmondat szellemében a helyi lehetőségeken alapuló rugalmas programválasztásokra kaptak lehetőséget a csapatok. A nagyszabású központi akciók helyett inkább a csapatszintű folyamatos tevékenységekre helyeződött át a hangsúly.
Az utána következő években pedig minden csapat maga választotta meg a jelmondatát. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] után a Magyar Úttörők Szövetsége elvesztette jelentőségét és tömegbázisát.▼
▲A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] után a Magyar Úttörők Szövetsége elvesztette jelentőségét és tömegbázisát.
== Tagjai ==
| |||