„Pröhle Vilmos (orientalista)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
A Kelet-Ázsiai Intézet éléről Pröhle 1942-ben vonult nyugdíjba, utóda Ligeti Lajos lett, akinek ekkor létrehozták a Belső-Ázsiai Tanszéket s aki emellett a Kelet-Ázsiai Tanszéket is vezette egészen 1962-ig, amikor is kinevezték [[Csongor Barnabás]]t a [[sinológia]] professzorává.{{refhely|Ormos 2012.|45. o.}}
 
Pröhle élete során több tudományos jellegű tanulmányutat tett. Járt [[Törökország]]ban (1895, 1910, 1911, 1918, 1924, 1926) és [[Oroszország]]ban is többször ellátogatott. 1901 nyarán az Ural dé-
Pröhke élete során több tanulmányutat tett [[Törökország]]ban és [[Oroszország]]ban ([[Baskíria|Baskírföldön]], [[Karacsáj- és Cserkeszföld|Karacsájban]]), valamint Japánban. Jelentős nyelvészeti anyagot gyűjtött a [[baskír nyelv|baskír]], [[karacsáj nyelv|karacsáj]] és a [[balkár nyelv|balkár]] nyelvekkel kapcsolatban. A [[kínai nyelv|kínai]] és a [[japán nyelv]] és [[japán irodalom|irodalom]] hazai tanulmányozásának úttörője. Tudományos publikációi leginkább a turkológia tárgykörében születtek.
li vidékén végzett [[tatár nyelv|tatár]] és [[baskír nyelv|baskír]] nyelvi és néprajzi tanulmányokat, 1908-ban a [[karacsáj nyelv|karacsáj]]ok, majd 1913-ban a [[balkár nyelv|balkárok]] nyelvét tanulmányozta a [[Kaukázus|Kaukázusban]]. 1928-ban a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium támogatásával Japánban járt, ahol több előadást is tartott a tokiói császári egyetemen, a Waseda Egyetemen, a japáni Történelmi Társaságban és több társadalmi egyesületben.{{refhely|Ormos 2012.|50., 51. o.}}
 
A [[kínai nyelv|kínai]] és a [[japán nyelv]] és [[japán irodalom|irodalom]] hazai tanulmányozásának úttörője. Tudományos publikációi leginkább a turkológia tárgykörében születtek.
 
===Politikai karrierje===