„A király beszéde” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
119. sor:
{{Idézet 3|Nem sokat írtak Őfelsége beszédterapeutájáról, Lionel Logue-ról, főleg a hivatalos életrajzokban nem. A királyi dadogásról sem esik sok szó, úgy tűnik, ez a mélységes szégyenkezés egyik forrása volt.<ref name='Seidler'/>|David Seidler|30%|right}}
[[David Seidler]] gyerekkorában kezdett dadogni. Kialakulásának okát a [[második világháború]]ban és a [[holokauszt]] során meggyilkolt nagyszülei okozta traumában látta. [[VI. György brit király|VI. György]] gyógyulása lelkesítette a fiatal Seidlert. ''„Itt van egy dadogós, akinek király létére rádióbeszédeket kellett mondania, melyek során egy egész nemzet figyelt minden egyes szótagot amit kiejtett, mégis oly szenvedéllyel és intenzitással tette mindezt.”'' Amikor Seidler felnőtt, elhatározta, hogy VI. Györgyről fog írni. Az 1970-es évek végén és az 1980-as években mohón kutatta a király életét, de alig talált valami információt Logue-ról. Végül felvette a kapcsolatot Dr. Valentine Logue-gal, aki beleegyezett, hogy elmesél néhány dolgot apjáról, sőt a jegyzetfüzeteit is megosztja vele, ha az [[Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné|anyakirályné]] is áldását adja rá. Erzsébet azonban azt válaszolta Seidler kérésére, hogy amíg él,
[[Kép:Geoffrey Rush Cannes 2011.jpg|bélyegkép|balra|A film producerei megszegték az etikettet azzal, hogy személyesen keresték fel [[Geoffrey Rush]]-t a forgatókönyvvel, a színész azonban annyira beleszeretett abba, hogy a produceri teendőket is elvállalta.<ref>{{Cite web|author=Spencer, Adam|date= 2011-01-21|url=http://www.abc.net.au/local/stories/2011/01/21/3118092.htm?site=sydney |title= The King's Speech: From Geoffrey Rush's letterbox to the big screen|publisher=702 ABC Sydney|accessdate= 2015-03-22|archiveurl= http://web.archive.org/web/20140202204917/http://www.abc.net.au/local/stories/2011/01/21/3118092.htm?site=sydney |archivedate=2014-02-02}}</ref>]]
Erzsébet anyakirályné 2002-ben meghalt. Seidler három évvel később, torokrákja diagnosztizálása után vette elő a projektet. Ekkor azonban már nem tartotta a kapcsolatot Dr. Logue-gal. A korabeli kezelési technikákat onnan ismerte, hogy sokat neki is el kellett végeznie. Míg Logue után kutatott, véletlenül találkozott egy általa kezelt nagybácsijával, ami megerősítette abban, hogy a logopédus a korabeli megszokott légzőgyakorlatokon kívül pszichológiai és kötetlen beszélgetések segítségével kutatta a dadogás mögött húzódó okokat. Seidler ezek alapján elképzelt egy kezelést. Az elkészült forgatókönyvet megmutatta a feleségének, akinek tetszett ugyan, de úgy gondolta, a filmes technikának való megfelelés sokat ront rajta. Azt javasolta, hogy írja át úgy, mintha egy színházi darab lenne, így nagyobb hangsúly kerülhet a király és Logue kapcsolatára. A módosítások végeztével Seidler elküldte munkáját néhány barátjának, akik londoni és New York-i színházakban dolgoztak.<ref name='Seidler'>{{cite web|author=Seidler, David|date=2010-12-20|url=http://www.dailymail.co.uk/femail/article-1339509/The-Kings-Speech-How-naughty-word-cured-King-George-VIs-stutter.html |title=How the 'naughty word' cured the King's stutter (and mine)|publisher=[[Daily Mail]]|accessdate=2015-03-22|archiveurl= http://web.archive.org/web/20141011014252/http://www.dailymail.co.uk/femail/article-1339509/The-Kings-Speech-How-naughty-word-cured-King-George-VIs-stutter.html |archivedate=2014-10-14}}</ref>
| |||