„Grúz írások” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
A '''grúz írás''' ([[grúz nyelv|saját nevén]]: ქართული დამწერლობა ''[kartuli damcerloba])'' az európai ([[latin írás|latin]], [[örmény ábécé|örmény]], [[görög ábécé|görög]], [[cirill ábécé|cirill]], [[kopt ábécé|kopt]]) ábécékhez hasonlóan, [[hangjel]]ek, amelyek a [[Kaukázusi nyelvcsalád|kaukázusi nyelvek]] családjába tartozó [[grúz nyelv|kartvéli nyelvek]] szövegeinek írását segítik elő.
A grúz ábécé feltehetően a [[4. század|IV. században]] született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: [[Meszrop Mastoc]] alkotta újjá, aki a ma is használatos új [[örmény ábécé]]t alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz
A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az [[5. század|V. századból]] származnak és az első variánsban, az úgynevezett ''aszomtavruli'' (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a ''mchedruli'' (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a [[11. század|XI. századból]] való. A [[13. század|XII. század]] folyamán kialakult egy másik ábécé is, a ''nuszchuri-chucuri'' (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis és nagy betűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis és nagy betűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.
| |||