„Oromzat” változatai közötti eltérés

242 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
a
apró kieg., kép
a (Bot: 40 interwiki link migrálva a Wikidata d:q183061 adatába)
a (apró kieg., kép)
[[Fájl:Szeged-Felsőváros Kakuszy-ház (Csaba utca 34.) napsugaras oromzat 2013-09-10.JPG|bélyegkép|Egy [[Kakuszy-ház|szegedi parasztház]] oromzata]]
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati[[homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata.
 
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben[[Erdély]]ben [[bütü]]nek, a Dunántúlon[[Dunántúl]]on ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]], [[Kalocsa]] környékén ''humlok''nak, Nógrádban[[Nógrád]]ban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a [[Dél-AlföldönAlföld]]ön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon[[Tiszántúl]]on ''vértelek''nek, a Felvidéken[[Felvidék]]en ''vért''nek, illetve ''front''nak, a [[Dél-DunántúlonDunántúl]]on ''üstök''nek, [[Bácska|Bácskában]] ''kibli''nek. A Ny[[Nyugat-DunántúlonDunántúl]]on és [[Északkelet-MagyarországonMagyarország]]on kialakult '''tűzfal''' elnevezés a XIX[[19. század]] végétől országszerte uralkodóvá vált.
 
== Forrás ==