|
A digitalizált változatról további információk itt vannak: http://nagyistvan.pecska.ro/?p=1963</ref>
[[1920]]-ban a [[trianoni békeszerződés]] döntése értelmében – 270 km² kivételével – a megye [[Románia|Romániához]] került, ahol története 1956-1968 közötti időszak kivételével [[Arad megye]] néven, ugyancsak önálló közigazgatási egységként folytatódik.
A vármegye [[Magyarország]]nak ítélt része 1920 és 1923 között [[Elek (település)|Elek]] székhellyel önálló volt, majd 1923 és 1945 között [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] része volt, annak [[Eleki járás]]át alkotta. A [[második világháború]] után 1945-től Elek [[Békés vármegye]], a többi község pedig [[Csanád vármegye]] része lett, végül az [[1950-es megyerendezés]]kor ez utóbbi részt is [[Békés megye|Békés megyébe]] olvasztották, ahova ma is tartozik.
* '''A lakosság száma''' [[1880]]-ban 303 964 volt. Közülük 67 613 [[Magyarok|magyar]] (22,24%), 30 931 [[Németek|német]] (10,18%), 2 938 [[Szlovákok|szlovák]] (0,97%), 185 241 [[Románok|román]] (60,94%), 97 [[Rutének|rutén]] (0,03%), 2 131 [[Szerbek|szerb]] (0,7%) anyanyelvű volt.
[[Arad vármegye]] népessége a 20. század elején gyorsan emelkedett. [[1869]]-ben 289.381 lakója volt, [[1880]]-ban (az 1872—73. évi nagy [[Kolera|kolerajárványkolera]]járvány pusztítása következtében, mely itt ütötte fel fejét) csak 268.408, [[1890]]. 301.545 és [[1900]]. 329.400 polgári lakója volt, mihez még 470 katona járult. Ezután a népesség gyarapodása erőteljes volt, [[1909]] végén 363.263-ra becsülték a népesség számát ([[Arad]] [[szabad királyi város]]on kívül). Egy km2-re 55,3 lakos jutott, a népsűrűség tehát elég alacsony volt, az országos átlagtól is elmaradt; a vármegye keleti részében a népsűrűség csak 30—40 fő km2-enként, északnyugati részében nagyobb, az [[Aradi járás|aradi]] és [[Világosivilágosi járás|világosi járásban]]ban pedig 80-on is felül volt. Az anyanyelv szerint a lakosok között 71.894 [[Magyarok|magyar]] (21,8%), 34.505 [[Németek|német]] (10,5%), 5306 [[Szlovákok|szlovák]] és 214.250 [[Románok|román]] (65,0%) volt; az [[Románok|román]] elem némileg visszaszorult ([[1890]]. 66,7%), a [[Magyarok|magyarság]] aránya ([[1890]]. 20,2%, [[1900]]. 21,8%) lassan növekedett. Az egyes [[Járás|járásokjárás]]ok közül a [[Magyarok|magyarság]] csak a [[Pécskai járás|pécskaiban]] érte el az abszolút többséget, a [[Kisjenői járás|kisjenőiben]] a népesség harmadrészét tette ki, a [[Borossebesi járás|borossebesi]], [[Radnai járás|radnai]] és [[Ternovaiternovai járás|ternovai járásban]]ban elenyésző kisebbségben (8-10%) volt. Az idegen ajkú népességből 31.491 egyén (12,2%) beszélte a [[magyar nyelv]]et ([[1890]]. csak 8,5%). <ref>Révai nagy lexikona I. KÖTET A—Arany, Budapest 1911.</ref>
A [[járás]]ok és [[Arad]] [[törvényhatósági jogú város]] népessége [[1910]]-ben<ref>A magyar szent korona országainak Helységnévtára 1913; Budapest 1913.</ref>:
|
