Wikipédia

„Magyar görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
formázás
22. sor:
|honlap=www.gorogkatolikus.hu/
}}
A '''magyar görögkatolikus egyház''' a [[római katolikus egyház]] része, az úgynevezett [[keleti katolikus egyházak]] egyike. Főegyházmegyéje (metropóliája) a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi Főegyházmegyefőegyházmegye]] ([[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi Metropólia]]metropólia), szuffragáneus egyházmegyéi a [[Miskolci Egyházmegyeegyházmegye]], illetve a [[Nyíregyházi Egyházmegyeegyházmegye]].
 
== Egyházmegyéi ==
29. sor:
 
=== Hajdúdorogi főegyházmegye (metropólia) ===
{{fő|Hajdúdorogi főegyházmegye}}
 
Magyarország katolikus egyházának főkegyuraként [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] alapította [[1912]]. [[május 6.|május 6]]-án;. Szent [[X. Piusz pápa]] 1912. [[június 8.|június 8-án]]-án kanonizálta “''Christifideles Graeci''<ref>[http://gkhf.nyirbone.hu/hdem/chrfgr.htm Christifideles Graeci]”</ref> kezdetű bullájával; a magyar [[országgyűlés]] [[1913]]. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 paróchia tartozott: 70 munkácsi, 8 [[Eperjes (Szlovákia)|eperjesi]], 44 [[nagyvárad]]i, 35 [[gyulafehérvár]]–[[fogaras]]i, 4 [[szamosújvár]]i és 1 [[esztergom]]i. Ez a trianoni békekötés után a következőképpen módosult:
 
* 75 paróchia [[Románia|Romániához]] került. Ezeket az [[Apostoli Szentszék]] – a Romániával kötött konkordátum ([[1930]]) alapján – a [[Román görög katolikus egyház|romániai bizánci szertartású]] főpásztorok joghatósága alá rendelte.
38. sor:
* A trianoni békekötés után magyar területen maradt nagyváradi egyházmegyei paróchiát: [[Bedő (település)|Bedőt]], illetve a [[lugos]]i egyházmegyéhez tartozó [[Battonya|Battonyát]] a Szentszék a hajdúdorogi egyházmegyéhez csatolta (1935).
 
SzékhelyeAz egyházmegye székhelye kezdetben [[Debrecen]]ben, majd [[1914]]-től ótapedig [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] vanvolt. 2011. március 5-én [[XVI. Benedek pápa]] módosításával [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci Apostoliapostoli Exarchátusexarchátus alá került.

[[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-i hatállyal főegyházmegyénekfőegyházmegyévé (metropóliánakmetropóliává) nevezte átemelte, s kivette az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergom-Budapesti Főegyházmegye]] joghatósága alól. Ugyanezen nappal püspökét metropolitai (érseki) rangra emelte. Székhelyét áthelyezte Debrecenbe.
 
==== Püspökei ====
45 ⟶ 47 sor:
# [[Timkó Imre (főpap)|Dr. Timkó Imre]] ([[1975]]. [[február 8.]]–†[[1988]]. [[július]])
# [[Keresztes Szilárd|Dr. Keresztes Szilárd]] ([[1988]]. [[július]]–[[2007]]. [[november 10.]])
# [[Kocsis Péter Fülöp|P. Kocsis Péter Fülöp]] ([[2008]]. [[július 1.]]–[[2015]]. [[március 20.]], metropolitaként: [[2015]]. [[március 20.]]-–)
 
=== Miskolci Püspökség ===▼
 
▲=== Miskolci Püspökségegyházmegye ===
A trianoni békekötés után magyar területen maradt az [[eperjesi görög katolikus főegyházmegye|eperjesi egyházmegye]] 21 és a [[munkácsi egyházmegye]] egy paróchiája. Ezeket a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]] [[1924]]. [[június 4.|június 4]]-én kivette anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, apostoli adminisztratúrát alapított. [[XVI. Benedek pápa]] 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezik [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyével]], és exarchának [[Orosz Atanáz|Dr. Orosz Atanáz]] szerzetest nevezte ki – őt [[2011]]. [[május 21.|május 21-én]] Miskolcon püspökké szentelték.
 
Bár [[Miskolc]] a hajdúdorogi egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból [[1925]]-ben itt kezdte meg működését az exarchátus. [[1961]]-ben központja [[Ózd]]ra, [[1972]]-ben [[Múcsony]]ra került. [[2015]]. [[márius 20.|március 20-án]] [[Ferenc pápa]] az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci Püspökségetegyházmegyét.
 
==== AzParóchiái apostoli2011. exarchátusmárcius Vezetői5-ig ====
[[Abaújszántó]], [[Abod]], [[Alsóregmec]], [[Baktakék]], [[Baskó]], [[Boldogkőváralja]], [[Csobád]], [[Edelény]], [[Encs]], [[Felsővadász]], [[Filkeháza]], [[Gadna]], [[Garadna]], [[Homrogd]], [[Irota]], [[Kány]], [[Kazincbarcika]], [[Mikóháza]], [[Mogyoróska]], [[Múcsony]], [[Ózd]], [[Pere]], [[Rakaca (település)|Rakaca]], [[Rakacaszend]], [[Sajószentpéter]], [[Selyeb]], [[Szikszó]], [[Szuhakálló]], [[Tornabarakony]], [[Viszló]]. ▼
Apostoli exarchátus
[[2011]]. [[március 5.|március 5-én]] [[XVI. Benedek pápa]] módosította az exarchátus határait, amely így megegyezik Borsod-Abaúj Zemplén megyével, és így 59 parókia tartozik hozzá.▼
 
==== Az apostoli exarchátus vezetői ====
# [[Vaskovits Antal]] helynök ([[1924]]. [[június 4.]]–[[1925]]. [[október 27.]])
# [[Papp Antal]] küzikei címzetes érsek, megyés püspök és apostoli kormányzó ([[1925]]. [[október 27.]]–†[[1945]]. [[december 24.]])
67 ⟶ 71 sor:
# [[Orosz Atanáz|Dr. Orosz Atanáz]] ([[2015]]. [[március 20.]]–)
 
=== Nyíregyházi püspökségegyházmegye ===▼
==== Paróchiái 2011. március 5-ig ====
▲[[Abaújszántó]], [[Abod]], [[Alsóregmec]], [[Baktakék]], [[Baskó]], [[Boldogkőváralja]], [[Csobád]], [[Edelény]], [[Encs]], [[Felsővadász]], [[Filkeháza]], [[Gadna]], [[Garadna]], [[Homrogd]], [[Irota]], [[Kány]], [[Kazincbarcika]], [[Mikóháza]], [[Mogyoróska]], [[Múcsony]], [[Ózd]], [[Pere]], [[Rakaca (település)|Rakaca]], [[Rakacaszend]], [[Sajószentpéter]], [[Selyeb]], [[Szikszó]], [[Szuhakálló]], [[Tornabarakony]], [[Viszló]].
▲[[2011]]. [[március 5.|március 5-én]] [[XVI. Benedek pápa]] módosította az exarchátus határait, amely így megegyezik Borsod-Abaúj Zemplén megyével, és így 59 parókia tartozik hozzá.
 
▲=== Nyíregyházi püspökség ===
 
[[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20–án20]]–án a Hajdúdorogi Egyházmegyeegyházmegye [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]] lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi Püspökségetegyházmegyét, Nyíregyházi[[Nyíregyháza]] székhellyel. Az egyházmegye vezetését ideiglenesen [[Dr. Orosz Atanáz]]ra, Miskolci Püspökre bízta, mint apostoli adminisztrátor. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) ebbe az egyházmegyébe.
Az egyházmegye vezetését ideiglenesen [[Dr. Orosz Atanáz]]ra, Miskolci Püspökre bízta, mint apostoli adminisztrátor. A [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei]] parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerülnek (inkardinálódnak) ebbe az egyházmegyébe.
 
== A liturgia nyelve ==
87 ⟶ 86 sor:
* A görög katolikus egyház papjai – az ősi hagyományokat megtartva – nősülhetnek felszentelés előtt, a fölszentelés azonban az életállapotot rögzíti. A püspökök egyházfegyelmileg csak nőtlen vagy özvegy áldozópapok közül választhatóak. A papok és diakónusok egyszer nősültek lehetnek. Ez azt jelenti, hogyha a felszentelés előtt a felszentelendő megözvegyül, nem nősülhet újra, vagy föl nem szentelhető, ha pedig felszentelés után megözvegyül, újra nem nősülhet. Özvegy áldozópap is püspökké szentelhető.
 
== Kapcsolódó szócikkekJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
* [[Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája]]▼
* [[Katolikus egyháztörténeti kronológia]]▼
* [[Keleti katolikus egyházak]]▼
* [[Magyar katolikus egyház]]▼
* [[Szerzetesrend]]
* [[Egyház]]
 
== További információk ==
102 ⟶ 95 sor:
* [http://gorkatszekesegyhaz.hu Hajdúdorogi görög katolikus székesegyház]
* [http://www.byzantinohungarica.hu Görög katolikus örökségismereti honlap]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
▲* [[Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája]]
▲* [[Katolikus egyháztörténeti kronológia]]
▲* [[Keleti katolikus egyházak]]
▲* [[Magyar katolikus egyház]]
 
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2005 szeptemberéből}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_görögkatolikus_egyház”