„Hajdúhadház” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek)
a
 
== Története ==
Az ásatások tanúsága szerint a [[rézkor]] óta lakott. [[Népvándorláskor]]i [[szarmata]] leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A [[honfoglalás]] idején a [[kabarok|kabar]] törzsek telepedtek meg itt. A települést először [[1312]]-ben említik. A területen kialakult falvak a [[török hódoltság]]megszállás alatt kihaltak.
 
[[Bocskai István]] ([[1605]]). december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató [[hajdúk]] letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. [[1876]]-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú [[város]], ekkor lett [[Hajdú vármegye]] része. [[1891]]-ben elveszítette városi rangját, nagyközség lett, [[1924]] és [[1934]] között ismét város, majd ismét [[község]]. [[1984]]-ben egyesítették [[Téglás]]sal, és [[1989]]-ben a húszezres lakosságú település városi rangot kapott. [[1991]]-ben Téglás különvált tőle.
 
{{horgony|Katonai gyakorlótér}}A rendszerváltás előtt a várostól keletre egy nagy sík területen helyezkedett el az egykori szovjet katonai bázis.
 
== A város épületei ==
* '''Városháza''': Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért [[1915]]-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. [[1965]]–[[1973]]-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzáfűzötthozzá fűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. [[1998]]-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.
 
* '''Református Templom''': A főteret az impozáns megjelenésű [[neoromán]] stílusú [[református]] templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek [[1847]]-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. [[1868]]-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet [[1872]]. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A [[második világháború]]ban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, [[1986]]-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom [[1982]]-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.
 
== Testvérvárosa ==
* {{Zászló|Lengyelország}} [[LecznaŁęczna]], [[Lengyelország]]
 
1996 áprilisában a [[lublini vajdaság]] képviselői jártak Hajdú-Bihar megyében. Ekkor látogatott Leczna város alpolgármestere Hajdúhadházra. Megtetszett neki a város, és viszontlátogatásra hívta a város vezetőségét. Júniusban már a testvérvárosi kapcsolat felvételének szándékával látogattak Lecznára. A hajdúhadházi testvérvárosi kezdeményezést az ottani közgyűlés elfogadta. A következő évtől a két város fiataljai között rendszeres cseretáborozások indultak.
* [http://hajduhadhaz.lap.hu/ Hajdúhadház a Startlapon]
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=323&Itemid=99999999 Térkép Kalauz – Hajdúhadház]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=219 LégifotókLégi felvételek Hajdúhadházról]
* [http://www.csokonaimuvhaz.hu A hajdúhadházi Csokonai Művelődési Ház weboldala]