„Hajdúdorogi főegyházmegye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
frissítés
39. sor:
}}
 
A '''Hajdúdorogi főegyházmegye''' vagy más néven a '''Hajdúdorogi metropólia''' a magyarországi görögkatolikusok legfőbb egyházszervezete. Az egyházmegyét [[1912]]. [[május 6.|május 6]]-án alapította [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király, amelyet ugyanazon év [[június 8.|június 8]]-án kanonizált [[X. Piusz pápa]] ''Christifideles Graeci'' kezdetű bullájával. Ezzel a Hajdúdorogi püspökség vált az első önálló, kimondottan magyar többségű [[görög katolikus|görögkatolikus]] egyházmegyévé. A püspökséget [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20]]-án ''metropólia'', azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt [[Miskolci egyházmegye]], és az újonnan alapított [[Nyíregyházi egyházmegye]] lett beosztva.
 
A püspökséget [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-án [[Debrecen]] székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt [[Miskolci egyházmegye]], valamint az újonnan alapított [[Nyíregyházi egyházmegye]] lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] joghatósága alól, és önálló, azaz ''sui iuris'' egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik.<ref name=kurmegal>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150328 |date=20150320 |publisher=[[Magyar Kurír]] |language=magyar}}</ref><ref name=kurregi>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/kocsis-fulop-regi-vagyunk-teljesult-onallova-valassal |title=Kocsis Fülöp: Régi vágyunk teljesült az önállóvá válással |accessdate=20150328 |date=20150323 |publisher=[[Magyar Kurír]] |language=magyar}}</ref>
Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett ''hajdúdorogi mozgalom'' adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a [[pápa (egyházfő)|pápánál]] egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban [[ószláv nyelv|ószláv]] vagy [[román nyelv|román]] nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak.<br>
Az egyházmegye megalakulásának előfutára a ''Hajdúdorogi Külhelynökség'' volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, [[Hajdúdorog]]on rendezték be. A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először [[Debrecen]]be helyezték, majd onnan a püspökség hivatala [[1914]]-ben [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] költözött át. Több mint száz év elteltével, 2015-ben a főegyházmegye székhelye ismét visszatért Debrecenbe.
 
Szervezeti szempontból a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye 2015-től kezdve kivált az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] joghatósága alól, és önálló, azaz ''sui iuris'' egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. Az egyházmegye első püspökét, [[Miklósy István]]t [[1913]]-ban szentelték fel. Jelenlegi vezetője [[Kocsis Péter Fülöp]]. Legfontosabb búcsújáróhelye [[Máriapócs]], székesegyháza a [[hajdúdorogi székesegyház]].
 
== Története ==
71 ⟶ 70 sor:
 
Az unió fenntartását azonban nemcsak az ortodox papság nehezítette meg, hanem a testvéri római katolikus egyház is. 1747. május 8-án [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]], egri püspök levélben tudatta a görögkatolikus püspökkel, hogy rangban felette áll, emiatt a papjai által szedett jövedelmek felett is ő rendelkezik. Később a római egyház gyakorlatával összhangban Barkóczy ''rituális püspökének'' nevezte ki az Ungvárott székelő püspököt, akinek hitbeli támogatást kellett nyújtania a görögkatolikusoknak, viszont semmilyen püspöki jogkörrel nem rendelkezhetett.{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}} A latin egyház befolyását természetesen a bizánci rítusú püspök elutasította, és panasszal fordult a királyi udvarhoz. A hívek, az ortodox propagandának is köszönhetően, ezt a folyamatot szertartásaik latinosításának érezték, emiatt sok helyen az unió is veszélybe került. Hajdúdorogon 1765. július 21-én titkos megbeszélést hívtak össze, ahol elhatározták, hogy elhagyják az uniót, és a [[karlóca]]i metropolitát ismerik el vallási vezetőjüknek. A gyűlés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy május 2-án megjelent egy királyi rendelet, miszerint össze kellett írni a Magyar Királyság nem egyesült, ortodox parókiáit. Ezt az ortodox egyház igyekezett úgy közvetíteni a görögkatolikus hívek felé, hogy elérkezett a választás ideje: vagy magyar nyelven megmaradnak korábbi vallásuk mellett, vagy elfogadják a római pápát, és akkor az egri püspök hatalmában ellatinosodnak.{{refhely|Grigássy, 1913|26. o.}}{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}} A dorogiak küldöttséget küldtek a karlócai metropolitához, sőt kijelentették, hogy hitüket fegyverrel is meg fogják védeni. A legnépesebb görögkatolikus parókia lázongása [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] udvarában is felmerült. A királynő utasítására egy bizottság érkezett a hajdú településre, hogy kivizsgálja, és elfojtsa a skizmatikus mozgalmat; illetve letörje az Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelést. A dorogi konfliktus rámutatott arra, hogy az unió fennmaradása a tét az egri és a munkácsi püspök vitájában. Emiatt Mária Terézia, a Szentszékkel egyeztetve, 1771-ben létrehozta az önálló [[Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye|Munkácsi Egyházmegyét]], ahova több magyar ajkú görögkatolikus egyházközség, köztük Hajdúdorog is be lett osztva.{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}}
 
=== Az egyházmegye megalapítása ===
Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett ''hajdúdorogi mozgalom'' adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a [[pápa (egyházfő)|pápánál]] egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban [[ószláv nyelv|ószláv]] vagy [[román nyelv|román]] nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak.<br>
 
Az egyházmegye megalakulásának előfutára a ''Hajdúdorogi Külhelynökség'' volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, [[Hajdúdorog]]on rendezték be. A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először [[Debrecen]]be helyezték, majd onnan a püspökség hivatala [[1914]]-ben [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] költözött át. Több mint száz év elteltével, 2015-ben a főegyházmegye székhelye ismét visszatért Debrecenbe.
 
A püspökséget [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-án [[Debrecen]] székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt [[Miskolci egyházmegye]], valamint az újonnan alapított [[Nyíregyházi egyházmegye]] lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] joghatósága alól, és önálló, azaz ''sui iuris'' egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik.<ref name=kurmegal/><ref name=kurregi/>
 
== Jegyzetek ==