„Edény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
==Típusai==
 
A folyadék eltartására szolgáló edény [[hordó (tartály)|hordónak]] alapformájából indulva ki, sokféle lehet, a szerint, hogy az eltartásnak, a hordásnak milyen módjára szolgál. Így pl. a [[görögök]]nél is már sokféle volt a hordó edényalakja: amfora, urna, krater (vegyítőedény), ennek laposabb formája a [[Csésze (edény)|csésze]], mely lehet gömbölyü vagy egészen lapos fenekű; a [[kád]], a tömlőalaku ampulla stb. Hasonlóképen a mai időben is, a főző edényektől kezdve a leveses tálig, a kádtól és az [[Bogrács|üst]]től kezdve, majdnem beláthatatlan a hordó edények formája, és aszerint változik nevük is, amiben minden nyelv, így a magyar is, fölötte gazdag. A merítésre szolgáló edény formára nézve legkevésbbé változatos. Két főformáját különböztetjük meg. Ezek: a [[vödör]] és a [[kanál]]. Töltő edény a [[tölcsér]], a [[kancsó]]. Öntő edény a [[kanna]], a [[palack]], és általában az ivó edények. Jellemző, hogy az edény egyes részeit, úgy azokat, melyek szorosabban a célszerűségre szolgálnak, mint azokat, melyek inkább járulékok, más nyelvekben is, meg a magyarban is, az emberi test egyes részeinek nevével jelöltjük. Így a teljes edénynek van: talpa, (lába), hasa, nyaka, szája, füle, csöcse. Csak egy járulékos része van, melynek neve elüt. Ez a fedél. A felsorolt alkotó részek közt legnagyobb, mintegy uralkodó eleme az edénynek az, mely a tulajdonképeni célnak szolgál, t. i. az edény hasa.
 
Mindebből látszik, hogy elsősorban a célszerűség, a használhatóság az irányadó szempont. Ez döntő a forma tekintetében és egészen független az anyagtól is. Más szóval, bármiféle anyagból, akár fából, akár kőből, akár fémből stb. készüljön a hordó, a serleg, a korsó stb., az alapforma mindig ugyanaz marad. A formák részletei azonban az anyag sajátságai szerint változnak. Így a kő kemény, törékeny kimunkálás közben könnyen reped; a fa hajlékony, de ha vékonyra van kidolgozva, szintén törékeny; az agyagot könnyű formálni, akár öntjük, akár trébeljük, kemény, nem törékeny, kimunkálása azonban fáradságosabb s ebből következik, hogy az edénynek részletes formái aszerint változnak, hogy az edény milyen anyagból készül. Az anyagi sajátság szabja meg a formákat. Az egyik anyagnál, akár a tagoltságot, t. i. a talpat, a hasat, fület, nyakat stb. vesszük, akár a talpnak, hasnak stb. díszítését tekintve, a művésznek több a szabadsága, mint a másiknál. Az egyik anyag durvább és tompább, a másik finomabb s élesebb, szabatosabb, részletesebb kimunkálást tűr el, sőt megkövetel. A kőből készült edényeket nem lehet oly finom kimunkálni, mint pl. az [[arany]] edényt. Nagyobb szabadsággal formálhatjuk az agyag edényket, de a szabadságnak is korlátai vannak. Az üveg mintegy középső helyet foglal el az agyag - értve a [[porcelán]]t is - meg a fém között. Az üvegedénynek a fala lehet bármilyen vékony, megtűr bármilyen tagozást, sokkal élesebbek, mint az agyag, de azt nem kívánjuk meg feltétlenül, mert sajátos tulajdonságainál fogva, amelyek az áttetszőség, a [[szín]]ekben való gazdagság, egyszerűbb alak mellett is nagyobb hatást ér el, díszesnek látszik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Edény