„Oreszt Adamovics Kiprenszkij” változatai közötti eltérés

a
 
=== Pályakezdés ===
Első sikerét [[1805]]-ben ''Dmitrij Donszkoj legyőzi Mamajt'' című történeti tárgyú festményével aratta, melyet aranyéremmel tüntettek ki. Már pályája kezdetén mesterségbeli tudásról, az érzelmek mély megértéséről tanúskodik nevelőapját ábrázoló festménye, ''Adam Svalbe arcképe'' ([[1804]]). A képet jóval elkészülte után, [[1830]]-ban a [[nápoly]]i képzőművészeti kiállításon is bemutatták, és az osztatlan sikert aratott. Korai alkotásaihoz tartozik első ''Önarckép''e ([[1808]]) és több más portré, így barátja, A. R. Tomilov műgyűjtőről készített néhány vászna is.
 
[[1809]]-ben Szentpétervárról [[Moszkva|Moszkvába]] küldték, hogy segítsen a [[Vörös tér]]re tervezett ''[[Minyin és Pozsarszkij emlékmű]]'' elkészítésében. Az itteni pezsgő művészeti élet légköre, a [[Napóleoni háborúk|napóleoni háborús évek]] hangulata nagy hatást gyakorolt rá. F. V. Rosztopcsin magánképtárában neves nyugati festők képeit tanulmányozhatta, szalonjában pedig megismerkedett a kor neves íróival, költőivel, köztük Batyuskovval, [[Pjotr Andrejevics Vjazemszkij|Pjotr Vjazemszkijjel]] és [[Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij|Vaszilij Zsukovszkijjal]]. Szinte megszállottan dolgozott. Je. P. Rosztopcsináról (1809), Je. V. Davidovról (1809), A. A. Cselisevről (1811) készített vásznai a moszkvai korszak legjobb alkotásai közé tartoznak.
 
[[1812]] márciusában visszautazott Szentpétervárra. A franciák elleni honvédő háború sok résztvevőjét grafikai portrésorozatban örökítette meg. Ebben az időszakban készült leghíresebb festményei között van ''D. N. Hvosztova portréja'' (1814), valamint a kor több híres költője, így K. N. Batyuskov (1815), [[Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij|V. A.Vaszilij Zsukovszkij]] (1816) és az állatmesék híres költője, I.[[Ivan A.Andrejevics Krilov|Ivan Krilov]] arcképe is.
 
=== Itáliában (1816–1823) ===