„Cambridge-i Egyetem” változatai közötti eltérés

Cambridge oktatási rendszere B.A. szinten Oxfordhoz hasonlóan az úgynevezett ''tutorial''-rendszerre épül, amelynek lényege, hogy minden diáknak van egy vezető oktatója (aki az adjunktustól kezdve lehet egy Nobel-díjas professzor, miniszter, stb. is) akivel legalább hetente egyszer találkozik, és kettesben, de maximum hármasban átbeszélik az adott anyagot, a diák minden hétre megírt dolgozatát, stb. A diákok ezen felül természetesen előadásokra is járnak. A rendszer egy rendkívül intenzív és személyre szabott oktatási módot tesz lehetővé, amelyhez természetesen nagyon jó tanár-diák arány kell. Cambridge felvételi követelményei mind alap-, mester- és doktori szinten a legmagasabbak között vannak a világon: a világ minden tájáról érkező, a saját területükön kiemelkedően jó jelentkezőknek csupán pár százaléka nyer felvételt. Másrészt Cambridge és Oxford diákjai a felmérések szerint átlagosan mintegy 50%-alkal több időt fordítanak tanulmányaikra mint az egyéb elit Brit egyetemek (pl. UCL) diákjai. Az egyes elit amerikai egyetemekkel, pl. [[Yale Egyetem|Yale]] ellentétben (ahol a régi diákok gyermekei bizonyos mértékű előnyt élveznek a felvételikor) a felvételi döntésekben semmilyen szerepet nem játszik az, ha valakinek a szülei is Cambridge-ben jártak, erre az egyetem egyszerűen nem kérdez rá. Érdekesség, hogy BA-szinten a diák azonos évben nem jelentkezhet Cambridge-be és Oxfordba is, hanem választania kell a két egyetem között (ezen felül, míg az Egyesült Államokban a diák korlátlan számú egyetemre jelentkezhet, Nagy Britannia esetében maximálisan ötöt jelölhet meg). BA szinten az egyetem hallgatóinak 80%-a brit, viszont mester- és doktori szinten a hallgatók több mint 65%-a az Egyesült Királyságon kívülről érkezik, jellemzően Észak-Amerikából, Európából, és a Távol-Keletről.