„William Gladstone” változatai közötti eltérés

a
a ({{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB)
Fiatalkorától érdeklődött a teológiai és egyházpolitikai kérdések iránt. E tárgyban közölt első művét (''The State in Its Relations with the Church'', 1838) [[Thomas Babington Macaulay]] olyan próbálkozásnak tartotta, amely nem elsősorban a benne foglaltak, hanem a szerző nyilvánvaló tehetsége miatt érdemel figyelmet.<ref>[http://books.google.hu/books?id=XsIAAAAAcAAJ&dq=macaulay+Gladstone+on+Church+and+State&printsec=frontcover&source=bl&ots=hEwhkWYdEQ&sig=OJ26tRRr0C7MldmCq-n_FTZmW6E&hl=hu&ei=d9f_SvHCL5KInQO8ypH0Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CAcQ6AEwAA#v=onepage&q=&f=false Thomas Babington Macaulay: ''Gladstone on Church and State''] Longman, Brown, Green, and Longmans, London, 1851. 70. o.</ref> 1840-ben jelent meg a ''Church Principle Considered in Their Results''. Gladstone figyelemmel kísérte az [[első vatikáni zsinat]] lefolyását, és több pamfletben (''The Vatican Decrees in their Bearing on Civil Allegiance: A Political Expostulation'', 1874; ''Rome and the Newest Fashions in Religion'', 1875; ''Vaticanism, an Answer to Reproofs and Replies'', 1875) is síkraszállt a lelkiismereti szabadság mellett és a pápai csalhatatlanság dogmája ellen.<ref name="Pallas"/>
 
Kedvelt költője volt [[Homérosz]], életéről és koráról több könyvet publikált: a ''Studies on Homer and the Homeric age'' [[1858]]-ban, a ''Homeric synchronism: an enquiry into the time and place of Homer'' [[1876]]-ban látott napvilágot.<ref>[http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00181/pdf/00181.pdf Gladstone-összeállítás] ''Országos Hirlap'', 1898. május 20. 2–3. o.</ref> E művei már keletkezésük idején is ódivatúnak hatottak, eredményeit többnyire kortársai sem vették komolyan.<ref>[http://www.gutenberg.org/files/13240/13240-h/13240-h.htm John W. Cousin: ''A Short Biographical Dictionary of English Literature'']</ref> [[Ignotus Hugó|Ignotus]] így minősítette tudományos és esszéírói munkásságát a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]]'': „Gladstone nagy volt, mikor költségvetési beszédet mondott, középszerű volt, mikor teológiáról írt és dilettáns, mikor Homéroszról.”<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00075/02285.htm Ignotus: Irodalmi céh-rendszer] ''Nyugat'', 1911. 5. sz. 503. o.</ref>
 
[[1859]]-ben az [[Edinburgh-i Egyetem]] első rektora lett,<ref>[http://www.ed.ac.uk/about/mission-governance/university-officials/rector Az Edinburgh-i Egyetem honlapja]</ref> [[1877]]-ben pedig éppen Disraelit váltotta a Glasgow-i Egyetem rektori székében.<ref>[http://www.universitystory.gla.ac.uk/officer/?id=6 A Glasgow-i Egyetem honlapja]</ref> [[1873]]. [[május 21.|május 21-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagjává választotta.<ref>''A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–Zs).'' Főszerk.: [[Glatz Ferenc]]. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003. 1460. o.</ref>