„Fonográf” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
14. sor:
== Működési elve ==
A hangot egy tölcsér gyűjtötte össze, ennek végén egy membrán volt, mely a hang által rezgésbe került. A membránhoz egy acéltű kapcsolódott, mely egy forgó viaszhengerre spirálisan belekarcolta a hangnak megfelelő rezgéseket. Viasz helyett eleinte vékony ónréteggel bevont hengereket is használtak. A visszajátszás ennek pontosan a fordítottja volt. A hengerre rögzített barázda megmozgatta a tűt, az átadta a rezgéseket a membránnak, majd a tölcsér hallható mértékűre fokozta a hangot.
A készülék alapja két, egymással szinkronban forgó vízszintes fémtengely. Az alsóra kellett ráhúzni a hengert, a vele szinkronban forgó felső tengelyen spirálbarázda volt, amely a hangszedő tűt a henger minden fordulatánál annyival elmozgatta, hogy a tű pontosan kövesse az alatta lévő barázdát. A készüléket eleinte kézel kellett tekerni, később felhúzós motor működtette. A jel rögzítése vertikálisan történt, nagyobb jel mélyebb barázdát vágott a hengerbe.
A hangminőség eleinte gyenge volt, a játékidő 2 perc, a hengerek élettartama nem volt több, mint néhány tucat lejátszás. Később új hengeranyagok kikísérletezésével a hangminőség jelentősen javult, a műsoridő 4 percre növekedett. A hordozható, viszonylag kis méretű fonográfkészülékek évtizedeken át használatban maradtak, egyetlen lehetőségként házi, vagy stúdión kivüli hangrögzítésre a [[magnetofon]] megjelenéséig. Használták diktafonként, népdalok gyűjtésére, vagy híres emberek hangjának megörökítésére.
| |||