„Bár–Kalán nemzetség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt <ref name="Korai magyar"/>, ami alátámasztja [[Anonymus]] közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
 
A [[Gesta Hungarorum|Magyar Krónika]] szerint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] ''Beled'' ''(Beliud)'' tanácsára vette feleségül. Beled apósa, '''Kalán''' ''(Kolán'', ''Kulan)'' földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, ''Kaján'' ''(Kean)'' ellen. Belednek a [[Tisza]] mellett voltak birtokai, övé volt [[Csongrád]] várvára. [[Hunyad vármegye]] területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még [[Ond vezér]] területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a [[Körösök|fehér-Körös]] mentén végezhették.
<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
Birtokai közé tartozott még a mai [[Temes megye]] területén fekvő [[Temesújlak]], [[Temesillésd]] és [[1471]]-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig [[Máslak]] is.