Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Armoiries Autriche-Este 1803.svg|balra|80px]]
A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-énán. Keresztneveit [[Milánó]] két püspökéről, [[Szent Ambrus]]tól és [[Borromeo Szent Károly]]tól kapta. Édesapja [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg]] (1754–1806) volt, [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] fia, Lombardia főkormányzója, [[II. József magyar király|II. József császár]] öccse.
 
Édesanyja [[Estei Mária Beatrix modenai hercegnő]] ''(Principessa Maria Beatrice Ricciarda d'Este, duchessa di Modena,'' 1750–1829) volt, [[Estei III. Herkules modenai herceg|III. Herkules Regináld ''(Ercole III. Rinaldo d’Este)'' hercegnek]], [[Modena és Reggio Hercegség]] trónörökösének, [[1780]]-tól III. Herkules néven Modena utolsó [[Este-ház]]i uralkodó hercegének és a Cybo–Malaspina családból származó Mária Terézia hercegnőnek (1725–1790), [[1731]] óta [[Massa és Carrara Hercegség]] uralkodó hercegnőjének egyetlen élő leánya, az [[Este-ház]] utolsó tagja, és a Este hercegi birtokok örököse.
 
A szülők [[1771]]-ben kötött házasságukkal megalapították a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai mellékágát ''Haus von Österreich-Este).'' 10 gyermekük született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort:
* József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő|Mária Terézia Johanna főhercegnő]] (1773–1832), aki [[I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király|I. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királyhoz]] ment feleségül.
* Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő|Mária Leopoldina főhercegnő]] (1776–1848), aki [[Károly Tivadar bajor választófejedelem|Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez]], majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül.
* [[IV. Ferenc modenai herceg|Ferenc József Károly főherceg]] (1779–1846), 1814–1846-ig IV. Ferenc néven Modena uralkodó hercege , aki [[Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő]]t vette feleségül.
* [[Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg|Ferdinánd Károly József főherceg]] (1781–1850), a [[napóleoni háborúk]]ban a császári hadak főparancsokafőparancsnoka, 1830-tól [[Galícia]] és [[Erdély]] főkormányzója.
* [[Habsburg–Estei Miksa főherceg|Miksa József főherceg]] (1782–1863) tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a [[A Német Lovagrend nagymestereinek listája|Német Lovagrend 56. Nagymestere]].
* Mária Antónia főhercegnő (1784–1786), kisgyermekkorban meghalt.
* '''Károly Ambrus főherceg''' (1785–1809) magyar hercegprímás, 1808-tól [[esztergomi érsek]].
* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika Beatrix főhercegnő]] (1787–1816), aki [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] harmadik felesége lett.
=== Tanulmányai ===
[[Fájl:WrNeustadt_Neukloster_Portal.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Bécsújhely, Neukloster]]
Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a [[modena]]i családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt [[1800]]-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család [[Breisgau]]ba költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a [[bécsújhely]]i [[ciszterciek|cisztercita]] kolostorban, a ''Neukloster''ben élt.
 
Nagybátyja, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] császár, magyar király [[1804]]-ben a családnak ajándékozta [[Szerencs]] várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett [[magyar nyelv|magyarul]] tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, a papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. [[július 29.|július 29-én]] kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorává. (Ez a hivatal [[1795]]. [[december 22.]] óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását [[Bodonyi Sándor]] (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust [[1807]]. [[október 1.|október 1-jén]] diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére [[november 5.|november 5-én]] került sor.
Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az [[esztergomi érsek]]i széket. Unokaöccse, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] [[1808]]. [[január 6.|január 6-án]] Károly Ambrus nővérét, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika főhercegnőt]] vette feleségül, és két nappal később [[január 8.|január 8-án]] valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom [[érsek]]évé. A kinevezést [[VII. Piusz pápa]] 1808. [[február 25.|február 25-én]] megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. [[április 29.|április 29-én]] [[Kámánházy László Mihály]]t (1753–1817) nevezték ki váci megyés püspökké.
 
1808. [[július 24.|július 24-én]] [[Bécs]]ben a császári udvar kápolnájában szentelték [[püspök]]ké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: ''„Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”''
 
[[Püspök]]ké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] tartott ünnepélyes beiktatásán [[József nádor]] is jelen volt. Az új érsek 1808. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] húgát, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovikát]] magyar királynévá koronázta.
 
Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a [[Hétszemélyes Tábla]] bírói testületének, és prelátusa volt a [[Magyar Királyi Szent István-rend]]nek. Esztergomi érsekként ő volt [[Esztergom vármegye]] [[örökös főispán]]ja is.
 
Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a [[napóleoni háborúk]]ra való felkészülés, mivel a császár őt és [[József nádor]]t bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-Dunántúlon és a tiszántúli [[vármegye|vármegyékben]] szervezte a [[nemesi felkelés]]t. 1809. [[február 25.]] – [[április 23.]] között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. [[1809]] Nagyszombatján [[Kassa|Kassán]] személyesen vezette a [[húsvét]]i körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a ''„Feltámadt Krisztus e napon”'' kezdetű éneket.
 
[[Fájl:Giuseppe Pisani - Carl Ambros.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Károly Ambrus síremléke Esztergomban]]
===Elhunyta===
A franciáktól elszenvedett sorozatos katonai vereségek, majd az [[1809]]. [[június 14.|június 14-ei]] [[győri csata]]vesztés nyomán hadikórház céljára engedte át a nagyszombati szemináriumot, a régi [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendházat, az [[Orsolya-nővérek]] zárdáját és más egyházi épületeket is. Rendszeresen látogatta a sebesülteket, a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól [[tífusz]]t kapott, a fertőzés néhány nap múlva a halálát okozta. Huszonhárom éves volt. A [[bíboros]]i címet valószínűleg korai halála miatt nem kaphatta meg.
 
[[Tata|Tatán]], halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét [[Esztergom]]ba vitték. Később, az [[Esztergomi bazilika]] építésekor – testvérei megrendelésére – ott állítottak neki síremléket [[carrara]]i fehér márványból, melyet [[Giuseppe Pisani]] neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, [[Rudnay Sándor]] [[1819]]. [[július 12.|július 12-én]] foglalta el hivatalát.
 
== Emlékezete ==
69 449

szerkesztés