„Kvantumszám” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Elemi részecskék: paritás egyértelműsítés |
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre |
||
3. sor:
==Hány kvantumszám szükséges?==
Hány kvantumszám szükséges egy rendszer leírására? Erre nem lehet általános választ adni, minden rendszer esetén egyedileg kell ezt a kérdést a rendszer teljes analízisével megválaszolni. Egy rendszer dinamikáját a <b>H</b> [[Hamilton-operátor]] határozza meg. Ennek [[sajátértéke]] az energia az egyik kvantumszám. Minden olyan <b>O</b> operátor esetére, ami felcserélhető a Hamilton-operátorral (azaz kielégíti az <b>OH = HO</b> feltételt), szintén van egy-egy kvantumszám. Ez az összes kvantumszám, amivel egy rendszer rendelkezhet. Meg kell tehát találni az összes, egymástól független, a Hamilton-operátorral és egymással is
==Egyelektronos atom==
12. sor:
A ''nemrelativisztikus'' kvantummechanikában a Hamilton-operátor az [[elektron]] [[kinetikus energia|kinetikus energiájából]] és az [[atommag]] és az elektron közötti [[Coulomb-erő]]ből származó [[potenciális energia|potenciális energiájából]] áll. A kinetikus energia elkülöníthető egy az elektron mag körüli '''J''' [[impulzusmomentum]]ától függő részre és a maradékra. Mivel a potenciál gömbszimmetrikus, ezért a Hamilton-operátor felcserélhető '''J<sup>2</sup>'''-tel. '''J<sup>2</sup>''' maga felcserélhető az impulzusmomentumvektor bármelyik komponensével, a konvenció szerint ezek közül '''J<sub>z</sub>'''-t választjuk (a komponensek egymással nem felcserélhetők). Kizárólag ezek az egymással kölcsönösen felcserélhető operátorok, ezért három kvantumszám van:
* A [[főkvantumszám]] (''n'' = 1, 2, 3,...) jelöli '''H'''
* A [[mellékkvantumszám]] (''l'' = 0, 1 ... ''n''−1) (amit '''azimutális kvantumszám''' és '''pályakvantumszám''' néven is ismerünk) adja meg az állapot [[impulzusmomentum]]át az '''J<sup>2</sup> = l(l+1) h/2π''' összefüggésen keresztül, ahol '''h''' a [[Planck-állandó]]. A kémiában ez nagyon fontos kvantumszám, mivel ez adja meg az [[atompálya]] alakját és erős hatással van a [[kémiai kötés]]ekre és a [[kötésszög]]re. Az '''l=0,1,2,3,...''' pályákat rendre ''s,p,d,f,...'' pályáknak hívjuk.
* A [[mágneses kvantumszám]] (''m<sub>l</sub>'' = −''l'', −''l''+1 ... 0 ... ''l''−1, ''l'') '''J<sub>z</sub>=m<sub>l</sub>h/2π''' sajátértéke.
42. sor:
Tipikus ''téridő szimmetriához'' kötődő kvantumszámok a [[spin]] (a forgási szimmetriához kapcsolódik), [[paritás (fizika)|paritás]], [[C-paritás]] és [[T-paritás]] (a [[Poincaré-szimmetria|Poincaré-szimmetriához]] kapcsolódnak). Tipikus ''belső szimmetriához'' kötődő kvantumszámok a [[leptonszám]], [[barionszám]] vagy az [[elektromos töltés]].
Hasznos megjegyezni egy zavaró momentumot. A legtöbb [[megmaradó mennyiség]] additív, és így elemi részecskék kölcsönhatásaiban a kvantumszámok összege ugynaz kell legyen a reakció előtt és után. Vannak azonban
==Lásd még==
| |||