„Bicskei Bertalan” változatai közötti eltérés

|klubfriss =

}}

'''Bicskei Bertalan''', ''Zitás Bertalan''<ref>[Kiss László: Berci. Budapest, 2011. ISBN 9789630828253]</ref> ([[Budapest]], [[1944]]. [[szeptember 17.]] – [[Budapest]], [[2011]]. [[július 16.]]) válogatott [[labdarúgó]], kapus, labdarúgóedző. A [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája|magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya]]. Édesanyja [[Fogarassy Mária]] (1919–1997) színművész, apja [[Zitás Bertalan]] (1891–?) színész, drámaíró, színházvezető, katonatiszt volt. [[Bicskey Károly]] (1920–2009) színművész örökbe fogadta.

 

=== Klubcsapatban ===

Nevelő egyesülete a [[Ferencvárosi TC (labdarúgás)|Ferencvárosi TC]], majd a [[Magyar Optikai Művek|MOM SE]], edzője Szabó József. Első élvonalbeli klubja a [[Budapesti Honvéd]] volt, amelyben [[1965]] és [[1974]] között szerepelt kapusként. Ezt követően még két évet védett az [[MTK-VM]]-ben, s [[1976]]-ban fejezte be aktív pályafutását. A magyar NB I-ben 240 alkalommal szerepelt és 1 gólt szerzett tizenegyesből. A Honvéddal kétszer volt második a bajnokságban ([[1969]], [[1972]]). A Magyar Népköztársaság Kupában négyszer került döntőbe csapatával ([[1968]], 1969, [[1973]], [[1976]]), ám egyszer sem tudta megnyeri a sorozatot.

A válogatottban 1 alkalommal védett, az [[1973]]. [[június 13.|június 13]]-án megrendezett [[svéd labdarúgó-válogatott|Svédország]] elleni világbajnoki-selejtező mérkőzésen. A világbajnoki részvételhez győzni kellett volna, de a végeredmény 3-3 lett, és főleg a harmadik gól miatt érte kritika a kapust.

 

Azon kevés magyar edzők közé tartozik, akik elvégezték a világhírű kölni főiskolát. Ezt rajta kívül csak páran mondhatják el magukról: [[Lóránt Gyula]], [[Varga Zoltán (labdarúgó, 1945)|Varga Zoltán]], [[Kisteleki István]]. Edzőként először az ifjúsági válogatottnál dolgozott, amellyel [[1984]]-ben megnyerte a korosztályos [[Labdarúgó-Európa-bajnokság|Európa-bajnokságot]]. Ezt követően bajnoki címet nyert a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként ([[1988]]). Dolgozott Dél-Koreában is és a Dawoo Royals együttesét is bajnoki címhez segítette (1991). Vezetőedző volt a svájci FC Luzern (1992-1993), az egyiptomi Port Said (1994), az MTK (1994-1995), a Kispest-HFC (1996-1997), a [[Győri ETO FC]] ([[1997]], szakmai igazgató), a [[kína]]i Senjang ([[2002]]) és az [[Újpest FC]] ([[2006]]) felnőtt gárdáinál is. Utolsó állomáshelyén mindössze egy mérkőzésen ült a kispadon, mert a liechtensteini [[Vaduz]] elleni UEFA-kupa mérkőzés után (a vendégek 4-0-ra nyertek a Megyeri úton) lemondott. Az NB I-ben összesen 70 mérkőzésen dolgozott.

Szövetségi kapitányként kétszer dolgozott a magyar válogatottnál (1989, 1998-2001, összesen 45 mérkőzésen), de irányította a malajziai válogatott csapatot is [[2004]]-[[2005]]).