„Sütő- és tésztaipar” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A kenyérsütés és tésztagyártás évszázadokon át magánházakban történt, ezért a házi jellegű sütő- és tésztaipar alakult ki. A pékmesterek a nagyobb városokban ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Sopron]]) céhekbe tömörültek, míg a vidéki területeken, főként az [[Alföld]]ön továbbra is a házi kenyérsütés maradt az elterjedtebb.
 
Az osztrák-magyar monarchiában, az első gőz tésztagyárat '''Topits József''' ([[1824]]-[[1876]]) alapította meg [[1859]]-ben Budapesten.<ref>Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) • 4. rész • Hírdetések. (504.o.)</ref> halálaHalála után, a ''Topits József és fia'' nevű céget tovább vitte özvegye Topits Józsefné Prückler Klára (1833-1907) és fia '''Topits Alajos''' József (1855-1926), aki már [[1893]]-ban az Országos Iparegyesület igazgatóságának a tagja is volt.<ref>vasárnapi újság - 40. évfolyam. 25 szám- 1893.</ref> A gőz tésztagyár a császári és udvari szállító tésztaüzem volt,<ref>Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911). 169.o.</ref> és egészen az [[1920]]-as évek végig üzemelt ugyanabban a helyiségben, a Dob utca 37-es szám alatt.<ref>http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-es-a-schwartz-berhaz</ref>
 
Az 1872-ben megjelent első ipartörvény, amely eltörölte a céheket s szabaddá tette az ipar gyakorlását. 1873-ban megalakult a Budapesti Sütők Ipartársulata, mely 1906-ban ipartestületté alakult át. Az első kenyérgyárat 1895-ben, a Monori Kenyérgyár Részvénytársaság létesítette [[Monor]]on, a helybeli gőzmalom mellett. A gyár működését a monori malom még ugyanabban az évben való leégése szüntette meg.