„Sütő- és tésztaipar” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A kenyérsütés és tésztagyártás évszázadokon át magánházakban történt, ezért a házi jellegű sütő- és tésztaipar alakult ki. A pékmesterek a nagyobb városokban ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Sopron]]) céhekbe tömörültek, míg a vidéki területeken, főként az [[Alföld]]ön továbbra is a házi kenyérsütés maradt az elterjedtebb.
Az osztrák-magyar monarchiában, az első gőz tésztagyárat '''Topits József''' ([[1824]]-[[1876]]) alapította meg [[1859]]-ben Budapesten.<ref>Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) • 4. rész • Hírdetések. (504.o.)</ref>
Az 1872-ben megjelent első ipartörvény, amely eltörölte a céheket s szabaddá tette az ipar gyakorlását. 1873-ban megalakult a Budapesti Sütők Ipartársulata, mely 1906-ban ipartestületté alakult át. Az első kenyérgyárat 1895-ben, a Monori Kenyérgyár Részvénytársaság létesítette [[Monor]]on, a helybeli gőzmalom mellett. A gyár működését a monori malom még ugyanabban az évben való leégése szüntette meg.
|