„II. Károly román király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemzetközi katalógusok}} |
Mexikóvárosban is élt egy ideig |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{Uralkodó infobox
| név = II. Károly
31. sor:
[[I. Ferdinánd román király|I. Ferdinánd király]] legidősebb fia volt, s atyai nagybátyja, [[I. Károly román király|I. Károly király]] halálakor ([[1914]]) lett trónörökös. Először rangon alul házasodott, egy katonatiszt lányát vette feleségül, [[Ioana Maria Valentina Lambrino]]t, akitől [[1920]]. [[augusztus 8.|augusztus 8]]-án fia született, [[Carol Lambrino]]. [[I. Konstantin görög király]] lányával, [[Ilona görög és dán királyi hercegnő|Ilonával]], [[1921]]. [[március 10.|március 10]]-én kötött második házassága boldogtalannak bizonyult annak ellenére, hogy 1921. [[október 25.|október 25]]-én megszületett második fia, [[I. Mihály román király|Mihály]]. Elhúzódó viszonya [[Magda Lupescu]] zsidó kalandornővel pedig akkora megbotránkozást keltett, hogy [[1925]]-ben kénytelen volt lemondani a trónöröklési jogáról, és külföldre távozott. Második feleségétől hivatalosan [[1928]]-ban vált el.
Egy [[1926]] januárjában elfogadott törvény, valamint apja végakarata kizárta őt a romániai örökösödésből, [[1930]]-ban mégis hazatért, megszüntette a régenstanácsot, amely fia, a kiskorú [[I. Mihály román király|Mihály]] helyett kormányzott, s 1930. [[június 8.|június 8]]-án letette az uralkodói esküt. Károly szertelen, energikus ember volt, csodálta [[Benito Mussolini]] olasz diktátor önkényuralmi módszereit, és fokról fokra aláásta az amúgy is gyenge alapokon álló romániai demokráciát. [[1938]] februárjában úgy szüntette meg a legfőbb romániai fasiszta csoportosulás, a [[Vasgárda]] jelentette fokozódó politikai veszélyt, hogy korporatista királyi diktatúrát vezetett be. [[1938]] decemberében az akkor feloszlatott pártok helyett létrehozta a társadalmi reformprogramot hirdető ''Nemzeti Újjászületési Frontot'' (Frontul Renașterii Naționale), amelynek ő lett a vezetője. Amikor a [[második világháború]] alatt a tengelyhatalmak, illetve a [[Szovjetunió]] nyomására Románia kénytelen volt lemondani Észak-[[Erdély]]ről, [[Dobrudzsa|Dobrudzsáról]], [[Bukovina|Bukovináról]] és [[Besszarábia|Besszarábiáról]], Károly lemondott trónjáról ([[1940]]. [[szeptember 6.]]) fia, Mihály javára, és ismét külföldre távozott. Egy időre [[Mexikóváros]] [[Coyoacán]] nevű kerületében telepedett le,<ref>{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM09DF/delegaciones/09003a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Coyoacán |elérés=2015-04-02 |nyelv=spanyol}}</ref> majd [[1947]]. [[június 3.|június 3]]-án [[Rio de Janeiro]]ban feleségül vette Magda Lupescut.
Károly [[1953]]-ban hunyt el Portugáliában, [[Estoril]]ban temették el, [[2004]]-ben hamvait hazaszállították, és [[Curtea de Argeș]]en újjratemették.
| |||