Főmenü megnyitása

Módosítások

Rózsafy huszadik éves volt, amikor kitört az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]], ekkor a hazafias érzelmű diákok mind otthagyták az iskolákat és a forradalom, majd a szabadságharc segítségére siettek. Rózsafy is hazament Komáromba, s ott barátjával, [[Makk József (tüzér)|Makk József]] tüzérezredessel megalapította a ''Komáromi Értesítő'' című napilapot. A napilap első száma 1949. január 9-én jelent meg, Rózsafy július 4-ig szerkesztette, ekkor a ''Komáromi Lapok'' váltotta fel. A lapba majdnem mindent Rózsafy írt, később, amikor a [[Komárom ostroma (1848–1849)|Komáromi Vár és Komárom városa]] körül volt zárva, megszépített, jó híreket is adott közre, hogy a lakosság lelkesedését ébren tartsa. A lapról [[Kossuth Lajos]] is elismeréssel nyilatkozott. Összesen 98 szám jelent meg, egyetlen teljes példányát a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] őrzi.
[[Makk József (tüzér)|Makk József]] őrnagy heves természetű katona volt, aki nem mindig engedelmeskedett feljebbvalói parancsának, ezért árulás gyanújába keveredett, s [[börtönbüntetés|börtönbe]] zárták. Makk József barátját, Rózsafyt kérte meg, hogy keresse fel az akkor már folyton vándorló kormányt, hogy szabadon bocsátását engedélyezze. Rózsafy [[Világos]]nál találta meg a kormányt, ki is eszközölte a kegyelmet Makk Józsefnek, de mire visszatért Komáromba, erre már nem volt szükség, időközben [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] kiengedte a börtönből, s a rangját is visszaadta.
 
1849. október 4-én, Komárom feladása után Rózsafy és Makk nem fogadták el a katonáknak felajánlott menlevelet, együtt elmentek [[Olaszország|Itáliába]] és ott éltek. Több más magyar menekülttel együtt terveket kovácsoltak arra vonatkozóan, hogy lehetne mégis kivívni Magyarország szabadságát, arra gondoltak, ha Ausztriában, Észak-Itáliában (ekkor még a Habsburg Birodalomhoz tartozott) és Magyarországon egyidejűleg törnének ki a forradalmak, az járható út lenne. [[Kossuth Lajos]] ekkor már a kis-ázsiai [[Kütahya (település)|Kutahiában]] élt száműzetésben, s ott próbálták megnyerni a tervnek. Rózsafy 1850 decemberében levelet írt Kossuthnak, Kossuth eleinte habozott, de később sikerült őt meggyőzni. Kossuth 1851 március 21-én írt Rózsafynak és küldött neki 200 török piasztert útiköltségre, kérte, hogy látogassa meg. Makk is Rózsafyval ment, átmentek Kisázsiába, s Kutaihától nem messze Brusszában tárgyaltak Kossuth Lajossal. Innen Rózsafy Kutaihába ment, ahol nyolc napig Kossuth vendége volt.
1893 május 8-án halt meg Washingtonban, ahol a washingtoni Arlington nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra.
TöbbFeltehetően több leszármazottja ma is él Washingtonban.
<ref>1939-ben egy fia és egy leánya s több unokája élt Washingtonban.
Fia, Louis G. Rosafy, 55 évi kormányszolgálat után 1939 március elsején
146 763

szerkesztés