„Napkelet (folyóirat, 1920–1922)” változatai közötti eltérés

Foglalkozott a lap a jelenkori [[filozófia]] kérdéseivel ([[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]], [[Pauler Ákos]], [[Lucian Blaga]] könyvei kapcsán), az "új esztétikával" ([[Csiki Endre]] három tanulmányában, amelyek Előtanulmányok egy új esztétikához főcím alá sorakoztak), [[Wundt]]tal és a [[pszichoanalízis]]sel ([[Fülöp René]], [[Marót Károly]] és [[Silbermann Jenő]] tanulmányai), a [[szociológia]] és [[biológia]] összefüggéseivel ([[Gelei József (zoológus)|Gelei József]]), a jelen közgazdasági problémáival ([[Ormos Ede]] a magyarra fordított és Bécsben [[1921]]-ben megjelent Tőke kapcsán ír A magyar [[Karl Marx|Marx]] címmel); jogi kérdésekkel [[Láday István]] és [[Szeghő Imre]], nevelésügyi problémákkal [[Balázs Ferenc (író)|Balázs Ferenc]], [[Kemény Gábor (pedagógus)|Kemény Gábor]], [[Murányi Győző]] foglalkozik. Figyelemre méltó írások jelennek meg a memoár, a visszaemlékezés műfajában is: [[Jászi Oszkár]] a román komitéval folytatott tárgyalásainak emlékeit idézi [[1918]] késő őszéről, a Kémeri Sándor álnév alatt jelentkező Itóka ([[Bölöni Györgyné]]) [[Anatole France]]-szal való kapcsolatait eleveníti fel, [[Sándor József (politikus)|Sándor József]] az [[EKE]] megalakulásának körülményeire emlékezik, [[Szentgyörgyi István (színművész)|Szentgyörgyi István]] korábbi színészéveire; de közli a Napkelet [[Argay György]] önéletrajzi feljegyzéseit Egy falusi pap Erdélyben címmel, s [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] [[1921]]-es önéletrajzát. Ezek, valamint [[Ligeti Ernő]] Erdélyi fejek című sorozata (portréi [[Jósika Sámuel]]ről, [[Bernády György]]ről, [[Dózsa Endre|Dózsa Endréről]], [[id. Grandpierre Emil|Grandpierre Emil]]ről, [[Gyárfás Elemér]]ről, [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]]ról, [[Sándor Józsefről]]) mára sem veszítették el dokumentumértéküket.