„Veress Sándor (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: -commonskategória |
|||
21. sor:
}}
'''Veress Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1907]]. [[február 1.]] – [[Bern]], [[1992]]. [[március 4.]]) [[zeneszerző]], [[zongora]]művész, zenepedagógus és népzenekutató, [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]] szellemi örököse.
== Életpályája ==
Szüleivel 1917-ben költözött Kolozsvárról [[Budapest]]re. 1923 és 1927 között [[Kodály Zoltán]] tanítványa volt a budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] zeneszerzés főtanszakán. 1927-től 1933-ig a zongora főtanszakon tanult [[Hegyi Emánuel]]nél, majd [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélánál]].
Már tanulmányai alatt, 1927 és 1934 között, népdalkutatóként dolgozott a [[Néprajzi Múzeum]]ban [[Lajtha László]] mellett, és 1930-ban népdalgyűjtő úton is részt vett [[Moldva|Moldvában]], ahol mintegy 150 népdalt rögzített fonográfra. A moldvai népdalgyűjtő út eredményeinek hatására Bartók 1934-től népzenei asszisztensként alkalmazta a rendszerezési munkálatok segítésére a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]]. 1937-ben a [[Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma]] által szervezett [[dudar]]i falukutató tábor résztvevőjeként dudari népdalokat gyűjtött. Bartók Béla 1940-es emigrálása után Kodály Zoltán munkatársaként dolgozott. Kodály zeneakadémiáról történt távozása után, 1943-tól Veress vette át a zeneszerzés főtanszak vezetését. 1945-től – Kodállyal együtt – a Magyar Művészeti Tanács zenei testületének tagja volt. A főiskolán tanítványai között volt ebben az időszakban többek között [[Ligeti György]] és [[Kurtág György]] is.
| |||