„Malom” változatai közötti eltérés

Az ember a gabonaféléket már a legrégibb időkben eledelül használta, eleinte nyersen, később megpörkölve. Amikor a gabonából előbb [[liszt]]et és ebből kenyeret készítettek, a felaprítást lapos kövek között kézzel, majd fa-, kő-, kiégetett agyag- és fémmozsarakban kézi sulykokkal végezték. Később ezen zúzósulykokat emelőkkel mozgatták. A tulajdonképpeni malom akkor keletkezett, amikor a felapritástfelaprítást forgó mozgással eszközölték, és ettől fogva a malom három rendszer szerint fejlődött. Az első, valószinűlegvalószínűleg a legrégibb rendszer szerint egy csésze- vagy üstalakú alsó kőben egy abba beleillő felső kő járt, amit egy rajta keresztül illesztett rúddal nők vagy rabszolgák körülforgattak, s csak később kezdték erre a célra a háziállatokat használni és a gabonának gyorsabb felaprítása végett a köveket rovátkolni. Az őrlemény kiszedése végett a nagyobb sulyokalakú felső követ kiemelték és az alsó követ kiürítették. A herculaneum-pompeji ásatásokból a rómaiaktól maradt ilyen malmok már tökéletesebbek, amennyiben a gabonának folytonosabb felöntését engedik és az őrleményt folytonosan és önműködőleg kivezetik.

Herculanum-pompeji leletek bizonyítják, hogy a rómaiak [[Krisztus]] születése idejében - de már előbb is - állatokkal is hajtatták malmaikat. A vizikerékkelvízikerékkel forgatott malomról Strabo teszi az első említést, amely szerint Nagy Mithridates (Kr. e. 137-64) székhelyén vízimalom lett volna. Bizonyos azonban, hogy [[Augustus császár]] idejében [[Róma|Rómában]] a [[Tiberis]]en már vízikerekekkel hajtott malmok voltak. A vízimalmok [[Európa|Európában]] csak a [[IV4. század]]ban szorították ki általánosabban a kézi és az állatokkal hajtott ún. száraz malmokat, amikor a [[kereszténység]] terjedésével a [[rabszolgaság]] is eltűnt. Azóta a vízimalmok mindenfelé elterjedtek.

Bélaváry Burchard Konrád 1885-ös országos kiállítási jelentése szerint, Magyarországon legrégibb keletkezésüek a vízimalmok, és ezek közül még akkor is öt olyan állt fenn, amelyeket a [[XI11. század]] elején építettek. A vízimalmokat követték a száraz malmok, melyek közül három a [[XVII17. század]]ból való. Szélmalmok hazánkban csak a [[XIX19. század]] elejétől működtek. Az első nagyobb szabású és segédgépekkel berendezett vízimalmot nálunk [[Károlyi Lajos]] gróf építtette [[Nagysurány]]ban (Nyitra). Az első gőzmalmot azidőtájt, [[Sopron]]ban állították fel, de ez nem volt életképes, úgyhogy a hazai gőzmalmok sorában az 1839-ben alapított pesti József-hengermalom volt az első. Ezen időtől kezdve, a nagyobb szabású műőrlésre berendezett malmok évről-évre szaporodtak.