„Ménfőcsanak” változatai közötti eltérés

**[[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] [[nádor]] [[1626]]-ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának - testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri [[Jézus Társasága|jezsuiták]]nak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a [[kápolna]] építését [[1670-es évek]]ben. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A [[kastély]] építése idején az uradalom tulajdonosa gróf [[Esterházy Ferenc]]. Birtokain [[1770]] – és [[1774]] között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is [[copf stílus]]ban. Mai formáját XIX[[19. század]] elején nyerte a [[klasszicista]] feljáró megépítésével. I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, a Királyi Kúria nagybíráinak egyike, királyi tanácsos, a Szent István-rend lovagja) 1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda [[Bezerédj István]] 1888-ban megvásárolt. A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. Építészetileg helyesebb [[kúriá]]nak nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották. Sorsa 1945 után viszontagságos volt. Legtovább a Rába gyár használta munkásszállásnak. [[1955]]-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, ''Denk Gusztávné'' kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után [[1988]]-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben

:Az első templom [[1311]]-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt, kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják. Az [[1748]]-as egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje [[1678]]. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó újjáépítéskor előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. [[1809]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái lovaikat kötötték be. A XIX19. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett. Ez lett a család temetkezési helye. A ménfői templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került. [[1990]]-ben a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették. Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.

* [[Galgóczi Erzsébet]] Kossuth-díjas írónő emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás. A XVII[[17. századbanszázad]]ban épült '''Bezerédj-kastély'''ban található emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amelyet a család adományozott Győr városának és az írónő szűkebb hazájának, Ménfőcsanaknak.