„Nagypéntek” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
== [[Római katolikus egyház|Katolikus]] liturgia ==
[[Kép:St.Martin-Karfreitag36.JPG|jobbra|bélyegkép|Nagypéntek, a feszület az oltár elé helyezve, [[Tannheim]], [[Baden-Württemberg]], [[Németország]]]]
Nagypénteken az egyházban nincs [[szentmise]], mert ezen a napon maga [[Jézus]], az örök főpap mutatja be az áldozatot. Téves és kerülendő kifejezés a ''csonka mise''. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a [[vértanú|vértanúság]] liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény ([[tabernákulum]]) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után [[János evangéliuma|János evangéliumából]] olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a ''[[passió]]t''. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a [[nagycsütörtök]]i misén [[Konszekráció|konszekrált]] kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
 
10 720

szerkesztés