„A tőke” változatai közötti eltérés

227 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
''A tőke'' az osztályellentétek hangsúlyozása helyett a strukturális ellentmondásokra helyezi a hangsúlyt.<ref>Karl Marx: ''A tőke 1. - A tőke termelési folyamata.'' Előszó a 3. kiadáshoz</ref> A legfőbb ellentmondás a munka kettős jellegéből adódik, nem a tőkések és a munkások szembenállásából. Az ellentmondások, ráadásul, a tőkések és a munkások „háta mögött” zajlanak, tevékenységük eredményeként, felismerésükre azonban képtelenek.
 
A mű nem buzdít forradalomra (a munkásosztálynak és annak vezetőinek segédletével), hanem egy lehetséges forradalomra, a tőkés rend ismétlődően visszatérő válságaira hívja fel a figyelmet. Mint a ''[[Kommunista kiáltvány]]''ban írta, ez az elmélet fegyver, melyet maguk a tőkések faragtak, s a munkások fognak ellenük fordítani. A válságok forrásának Marx az áru kettős természetét nevezte meg, amely a tőkés társadalom építőköve. Műve jelentős része bírálat, melyben kortársai elméleteinek mutatja meg hibáit, hiányosságait, és ezeken keresztül vázolja fel saját magyarázatát.
 
Marx szerint a kapitalizmusban a technológiai fejlesztések és a növekvő termelékenységi szint megnöveli az anyagi jólétet (vagy a használati értéket), miközben ezzel egyidejűleg csökken ennek a gazdagságnak az értéke. Ezáltal csökken a profitráta, és ez vezet a kapitalizmus válságához: szegénység a bőség közepette, azaz túltermelés és alulfogyasztás egyszerre.
 
== Kiadás ==
Az első kötet [[1867]]-ben jelent meg, és a második és a harmadik kötet is készült, ám időközben Marx váratlanul meghalt, és csak töredékes kéziratokat hagyott hátra. A második és harmadik kötetet barátja és társa, Friedrich Engels rendezte sajtó alá, ezek [[1885]]-ben és [[1894]]-ben jelentek meg. Egy [[legenda]] szerint az első kiadást az egykori [[Kalózkodás|kalóz]], Jean Lafitte finanszírozta meg, aki az összerabolt javakból meggazdagodva, "visszavonulása" után állítólag [[Európa|Európába]] távozott.
 
Külföldön legelőször [[1872]]-ben jelent meg [[Oroszország]]ban. Bár az orosz cenzúra úgy vélte, hogy a szocialista és a kommunista eszmék terjesztése káros, mégis engedélyezték, mert szerintük Marx tudományos elmélete nem állja meg a helyét egy olyan országban, ahol sosem volt kapitalista kizsákmányolás. Egy cenzor egészen odáig elment, hogy mivel nagyon kevesen tudnak olvasni Oroszországban, így ki lehet adni, mert úgysem fogják sokan megérteni. Ennek ellenére az első kiadás alig egy év alatt elfogyott.<ref>''A People’s Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924.'' London, 1996. 139. o.</ref>
12 361

szerkesztés