„Nirvána” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
:''Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalmat tárgyalja. Az amerikai együttes a [[Nirvana]] cikkben található.''
'''Nirvána''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] nirvāṇa (निर्वाण), [[páli nyelv|páli]] nibbāna(निब्बान)) az indiai vallások egyik fő fogalma. A sramanák (indiai vándor szerzetesek<ref>{{cite web|url=http://buddhistaminilexikon.blogspot.com/2008/09/sramana.html |publisher=buddhistminilexikon.blogspot.com |title=Sramana, Remete|accessdate=2015-04-04}}</ref>) szerint a nirvána a [[Dukkha|szenvedés]] állapotától ([[dukkha]]) való megszabadulás. Az [[Ind filozófia|ind filozófiában]] a nirvána a bramannal való egyesülést jelenti a [[Móksa|móksán]] keresztül. Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.{{refhely|Gombrich|63. o.}}<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-vj |title=SN 35.28. Tűzbeszéd| publisher=A-Buddha-Ujja|accessdate=2015-04-04}}</ref>). A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a [[Szanszára|szanszárához]] kötő indulatok hiányaként szokás leírni<ref>{{cite web|
==Nirvána a buddhizmusban==
7. sor:
[[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]] úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (''[[Klésák (buddhizmus)|klésák]]''). Ez egyben a "világ végét" is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező [[Szankhára|alaköltés szenvedéseinek]] lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek ([[páli]]: [[dukkha]]) és további [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületéseknek]] a [[Szamszára (buddhizmus)|szamszárában]]. A [[Tipitaka|páli kánon]] szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok [[Súnjata|üres természete]] (súnjata) is.
A [[Dhammapada]]<ref>{{cite web|
==Jegyzetek==
|