„Rodosz (sziget)” változatai közötti eltérés

a
apró javítás
a (zöld link → kék link)
a (apró javítás)
 
== Történelem ==
Szórványos régészeti leletek (kőszerszámok Koumelosz és Kalithiesz mellett) szerint Rodoszon már a [[Újkőkorszak|neolitikum]]ban, az [[i. e. 40. század]]ban éltek emberek, valószínűleg [[anatólia]]i bevándorlók. Az első azonosítható népcsoport a [[Károk (ókori nép)|káriaiak]] voltak. A [[föníciaiak]] kereskedelmi telepeket és templomokat építettek. Az [[i. e. 16. század]]ban a [[minószi civilizáció]] hatókörébe került, [[Kréta (sziget)|Krétáról]] érkezett telepesek alapították a [[jaliszósz]]i, [[kamirosz]]i és [[lindosz]]i településeket.{{refhely|Davies|14.oldal|azonos=D14}} Ezek és más helynevek is (mint [[Atávirosz]]) még nem-görög eredetűek.{{refhely|Mavromataki|22. oldal}}
 
A minószi civilizáció hanyatlása után, [[i. e. 1450]] körül a [[mükénéi kultúra|mükénéi kultúrát]] képviselő [[akhájok]] foglalták el a szigetet. Homérosz szerint Rodosz kilenc hajóval járult hozzá az akhájok későbbi [[trójai háború]]jához, ezeket [[Héraklész]] fia, [[Tlepolemosz (Héraklész fia)|Tlepolemosz]] vezette.{{refhely|azonos=D14}}
===A görögök betelepülése===
[[File:Kameiros - Fountain square 03.jpg|thumb|250px|Kameirosz ókori görög romjai]]
A [[dórok]] [[i. e. 11. század]]-ban érkeztek észak felől, és hamarosan Rodoszt is megszállták. Az itteni három település irányítását is átvették, és azokat az [[i. e. 8. század]]ban [[Kosz|Kosszal]], valamint a kis-ázsiai partokon lévő városaikkal, [[Halikarnasszosz|Halikarnasszosszal]], [[Knidosz|Knidosszal]] egyesítve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt (hat város) hoztak létre. Ezek a [[polisz]]ok megőrizték függetlenségüket, de erős politikai és gazdasági kapcsolatokat létesítettek. Az unió évszázadokon át virágzott, tagjai kereskedtek [[Ciprus (sziget)|Ciprussal]], [[Egyiptom]]mal, Szíriával, a [[föníciaiak]]kal
és természetesen a görög államokkal is. A fő kereskedelmi útvonal kelet felé vezetett a part menti hajózás révén. A rodosziak a [[kilikia]]i [[Tarsus]]ban is kereskedelmi állomást hoztak létre i. e. 800 körül, de ez utóbbit i. e. 696-ban az [[asszírok]] támadása elpusztította. Ekkoriban hozták létre a [[lükia]]i [[Faszilísz]]ban{{Linkiw|Faszilísz|Phaselis|en}} a kereskedelmi raktáraikat.{{refhely|Zafeiropoulou|22. oldal}} Rodosz később, más görög [[polisz]]okkal együttműködve, kolóniákat létesített Szicíliában ([[Gela]], [[i. e. 688]]), Dél-Itáliában, a [[Baleár-szigetek]]en, az észak-afrikai partokon ([[Kiríni]]), az [[Ibériai-félsziget]] és a mai [[Franciaország]] földközi-tengeri partjain is.{{refhely|Davies|15.oldal}}{{refhely|Mavromataki|25. oldal}}
 
[[I. e. 227]]-ben egy [[földrengés]] romba döntötte [[Rodosz (település)|Rodosz város]] falait és a Kolosszust is. A súlyos károk enyhítésére csaknem az összes görög város segítséget küldött Rodosz számára. A város gazdasági hatalma végül is nem rendült meg túlzottan, de a Kolosszust nem állították helyre, mert ez egy jóslat szerint újabb katasztrófát okozhatott volna.{{refhely|azonos=M30}}
 
A görög világban az. [[i. e. 3. század]] végén [[V. Philipposz makedón király]] hatalma emelkedett fel. Rodosz befolyását fenyegetve érezte, ezért Bizánccal, [[Pergamon]]nal, [[Kosz|Kosszal]] együtt [[Római Birodalom|Róma]] pártjára állt a makedónokkal szemben, és a [[künoszkephalai csata|künoszkephalai csatában]] hozzájárult a döntő győzelemhez. Rodosz ugyancsak Róma oldalán harcolt [[i. e. 190]]-ben a [[III. Antiokhosz szeleukida uralkodó]] ellen vívott, [[Side]] melletti tengeri csatában, ahol a szeleukida hajóhadat [[Hannibal]] vezette; jutalmul a rómaiaktól nagy kis-ázsiai területeket, [[Lükia|Lükiát]] és [[Kária]] déli részét kapta. A rodoszi városállam így hatalma új csúcspontjára érkezett, szárazföldi hódításai mellett „oltalma alá vette” a [[délosz]]i szentélyt és a görög szigetek körülötte csoportosuló közösségét.{{refhely|Mavromataki|31. oldal|azonos=M31}}
 
===Római-bizánci befolyás===