„Hajdúdorogi főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
83. sor:
A fenti idézet Hajdúdorog főhadnagyától, Farkas Lajostól származik, és jól mutatja azt a nyelvi káoszt, ami a magyar nyelv szertartásokba való beszivárgásának idején állt fenn. Az is jól kivehető az idézetből, hogy a prímás tiltásának sem volt visszatartó ereje. Hajdúdorog tanácsa 1792 májusában még elrendelte, hogy az iskolában románul és ószlávul is oktassák a gyerekeket, hogy a misét jobban érthessék.{{refhely|Pirigyi, 1990|84. o.}} Ugyanakkor Kopcsay parókus már 10 évvel korábban felvetette, hogy a város román és ószláv parókiáit egyesíteni kellene, mivel Hajdúdorogon nem beszélte ezeket a nyelveket senki, így egy idegen nyelvű parókia is elegendő lenne.{{refhely|Pirigyi, 1990|84. o.; |B. Papp, 1996|19. o.}} A magyar egyházi nyelv mellett tehát úgy tűnik elsősorban a parókusok álltak ki. A város tanácsa eleinte szóban támogatta és elismerte a magyarosítás fontosságát, de hivatalosan igyekezett megfelelni a prímás és a munkácsi püspök előírásainak. A magyar nyelvű énekek és imák azonban egyre sokasodtak, és népszerűek is voltak. 1825-ben [[Kassa|Kassán]] adták ki az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyvet ''Imádságos könyvetske'' címmel.{{refhely|Véghseő, 2012|8. o.}} 1833-ban pedig Nagyváradon jelent meg az első magyar görögkatolikus énekes könyv, Kerekes Döme szerkesztésében.{{refhely|Schematizmus, 1982|22. o.}} Az 1840-es évekre több egyházközségben is teljesen magyarul miséztek felsőbb jóváhagyás, vagy egyházi szabályok átgondolása nélkül.{{refhely|Grigássy, 1913|43. o.}} Hajdúdorog vezetői 1821-ben végül a román parókia megszüntetése mellett döntöttek, ezzel egy időben a román nyelv oktatását is befejezték az iskolában.{{refhely|Pirigyi, 1990|84. o.; |B. Papp, 1996|19. o.}}
A [[reformkor]] hazafias szellemiségében a magyar nyelvű liturgia ügye csak még tovább erősödött.{{refhely|B. Papp, 1996|14. o.}} Ennek megtörésére 1841-ben a hajdúdorogi parókia élére ''Lyachovics Jánost'' nevezték ki. Az orosz származású parókus a prédikáción kívül kíméletlenül száműzte a magyar nyelvet a templomból, és visszaállította az ószláv szertartást. Lyachovics azt is kijelentette, hogy szerinte Magyarországot a cári seregek hamarosan elfoglalják, emiatt nem árt, ha megtanulják az új urak nyelvét.{{refhely|B. Papp, 1996|19. o.}} Az orosz visszaállítását a dorogi hívek nem nézték jó szemmel, és igyekeztek eltávolítani az új parókust, viszont a püspök hajthatatlan volt. A magyar ajkú egyházközségek is hangot adtak aggodalmuknak, [[Zemplén vármegye]] pedig levélben kért magyarázatot az oroszosításra Hajdúdorog városától és a Hajdú Kerülettől. A város vezetése azt válaszolta, hogy a magyar liturgiáról nem mondanak le, viszont annak fenntartását és megerősödését nagyban gátolja a nyomtatott könyvek hiánya.{{refhely|B. Papp, 1996|20. o.; |Pirigyi, 1990| 85. o.}} A kerület ígéretet tett arra, hogy felszólal az országgyűlésen a magyar nyelvű szerkönyvek állami költségen való fordításának és nyomtatásának ügyében. 1843-ban valóban az országgyűlés elé került a fordítás kérdése, viszont a költségekre hivatkozva elvetették az ügyet.{{refhely|B. Papp, 1996|21. o.; |Véghseő, 2012|9. o.; |Pirigyi, 1990|85. o.}} 1844-ben a magyar államnyelv lett, és 1845-ben Lyachovics a politika alakulása és a helyi nyomás miatt önként lemondott. Helyét Szabó György, hajdúdorogi születésű ungvári teológia tanár vette át. Az örömhírre Petrus Antal, dorogi pap elsőként teljes egészében magyar nyelvű liturgiát mutatott be, az egri püspök heves ellenzését váltva ki ezzel.{{refhely|Véghseő, 2012|9. o.; |B. Papp, 1996|22. o.; |Pirigyi, 1990|85. o.; |Farkas, 1896|14. o.}} Szabó a hajdúdorogi mozgalom egyik ikonikus alakjává vált. Vezetésével egyre gyakrabban miséztek kizárólag magyarul a hajdúdorogi templomban, még a segédlelkészek is. Főesperesi kinevezése után pedig a rábízott kerületben is igyekezett elterjeszteni a magyar liturgiát, meglehetősen nagy sikerrel. 1848-ban megáldotta a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcba]] induló katonák fegyvereit, és papi díszöltözetben elsőként esküdött fel a városban [[nemzetőrség|nemzetőrnek]].{{refhely|Farkas, 1896|15. o.; |B. Papp, 1996|22. o.}}
=== Az egyházmegye megalapítása ===
| |||