„Hajdúdorogi főegyházmegye” változatai közötti eltérés

 
A [[reformkor]] hazafias szellemiségében a magyar nyelvű liturgia ügye csak még tovább erősödött.{{refhely|B. Papp, 1996|14. o.}} Ennek megtörésére 1841-ben a hajdúdorogi parókia élére ''Lyachovics Jánost'' nevezték ki. Az orosz származású parókus a prédikáción kívül kíméletlenül száműzte a magyar nyelvet a templomból, és visszaállította az ószláv szertartást. Lyachovics azt is kijelentette, hogy szerinte Magyarországot a cári seregek hamarosan elfoglalják, emiatt nem árt, ha megtanulják az új urak nyelvét.{{refhely|B. Papp, 1996|19. o.}} Az orosz visszaállítását a dorogi hívek nem nézték jó szemmel, és igyekeztek eltávolítani az új parókust, viszont a püspök hajthatatlan volt. A magyar ajkú egyházközségek is hangot adtak aggodalmuknak, [[Zemplén vármegye]] pedig levélben kért magyarázatot az oroszosításra Hajdúdorog városától és a Hajdú Kerülettől. A város vezetése azt válaszolta, hogy a magyar liturgiáról nem mondanak le, viszont annak fenntartását és megerősödését nagyban gátolja a nyomtatott könyvek hiánya.{{refhely|B. Papp, 1996|20. o.; |Pirigyi, 1990| 85. o.}} A kerület ígéretet tett arra, hogy felszólal az országgyűlésen a magyar nyelvű szerkönyvek állami költségen való fordításának és nyomtatásának ügyében. 1843-ban valóban az országgyűlés elé került a fordítás kérdése, viszont a költségekre hivatkozva elvetették az ügyet.{{refhely|B. Papp, 1996|21. o.; |Véghseő, 2012|9. o.; |Pirigyi, 1990|85. o.}} 1844-ben a magyar államnyelv lett, és 1845-ben Lyachovics a politika alakulása és a helyi nyomás miatt önként lemondott. Helyét Szabó György, hajdúdorogi születésű ungvári teológia tanár vette át. Az örömhírre Petrus Antal, dorogi pap elsőként teljes egészében magyar nyelvű liturgiát mutatott be, az egri püspök heves ellenzését váltva ki ezzel.{{refhely|Véghseő, 2012|9. o.; |B. Papp, 1996|22. o.; |Pirigyi, 1990|85. o.; |Farkas, 1896|14. o.}} Szabó a hajdúdorogi mozgalom egyik ikonikus alakjává vált. Vezetésével egyre gyakrabban miséztek kizárólag magyarul a hajdúdorogi templomban, még a segédlelkészek is. Főesperesi kinevezése után pedig a rábízott kerületben is igyekezett elterjeszteni a magyar liturgiát, meglehetősen nagy sikerrel. 1848-ban megáldotta a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcba]] induló katonák fegyvereit, és papi díszöltözetben elsőként esküdött fel a városban [[nemzetőrség|nemzetőrnek]].{{refhely|Farkas, 1896|15. o.; |B. Papp, 1996|22. o.}}
 
==== Bach-korszak ====
A szabadságharc reményekkel telve indult nemcsak a nemzet, hanem a magyar liturgia pártolói számára is. 1848. június 19-én [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], vallás és közoktatásügyi miniszter levelet írt [[Popovics Vazul]], munkácsi püspöknek, miszerint a kormány vállalná a bizánci rítusú szerkönyvek fordításának és kinyomtatásának költségeit. A harcok, majd a szabadságharc bukása meghiúsította a terveket.{{refhely|Véghseő, 2012|10. o.; |B. Papp, 1996|22. o.; |Pirigyi, 1990|85. o.}} Ráadásul a magyar csapatok [[világosi fegyverletétel|Világosnál]], az orosz sereg előtt tették le a fegyvert, ami többek között az ószláv liturgikus nyelvet használó görögkatolikusok ellen hangolta a közvéleményt. Sokan még mindig a román, ruszin illetve orosz nemzetiséggel azonosították a bizánci rítust, sőt Hajdúdorogot egyenesen azzal vádolták, hogy vallása miatt a cári seregek győzelmét kívánta.{{refhely|B. Papp, 1996|22. o.; |Véghseő, 2010}} A Szentszék ráadásul erősítette is ezt a beidegződést, hiszen az eperjesi és munkácsi egyházmegyéket következetesen ruszin, a fogarasi és nagyváradi egyházmegyéket pedig román egyházként emlegette. A magyar társadalom nagy része átvette ezt a szokást, és lenézte illetve kiközösítette a görögkatolikusokat tekintet nélkül azok tényleges nemzetiségi hovatartozására.{{refhely|Pirigyi, 1990|86. o.}} [[Bartakovics Béla]], egri érsek ezt a közhangulatot használta fel ahhoz, hogy Hajdúdorogot megnyerje a római katolicizmus számára. 1859-ben az eredetileg Hajdúnánásra tervezett nagyobb, római katolikus templomot Hajdúdorogon építtette fel, annak ellenére, hogy akkor a városban mindössze egy család tartozott a felekezethez. A ''császári vallásra'' több tehetős dorogi nemes is áttért a közhangulat miatt, de a többség megmaradt a bizánci rítusnál, így az érsek terve nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.{{refhely|B. Papp, 1996|23. o.}} A szabadságharc bukását követő [[Bach-korszak]] a trónhoz hűségesnek ítélt nemzetiségeket támogatta a magyar érdekekkel szemben. Ennek egyik fontos eleme volt a [[Fogaras-Gyulafehérvári főegyházmegye|fogarasi egyházmegye]] érseki rangra emelése 1853-ban. A Habsburg uralkodók és a Szentszék nemzetiségi alapon hozta létre a főegyházmegyét, amelyet egyúttal kivettek az esztergomi prímás irányítása alól. Így a román görögkatolikus egyház függetlenül, a magyar klérust megkerülve érintkezhetett Rómával.{{refhely|Véghseő, 2012|10. o.; |Farkas, 1896|7. o.; |Grigássy, 1913|46. o.}}
 
=== Az egyházmegye megalapítása ===