Főmenü megnyitása

Módosítások

Új oldal, tartalma: „{{chembox | Watchedfields = changed | verifiedrevid = | Name = Berkélium(III)-fluorid | ImageFile = 250px| | ImageName = <span…”
{{chembox
| Watchedfields = changed
| verifiedrevid =
| Name = Berkélium(III)-fluorid
| ImageFile = [[File:UCl3 without caption.png|250px|]]
| ImageName = <span style="color:#C0C0C0; background-color:#C0C0C0;">__</span> Bk<sup>3+</sup>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<span style="color:#FF00FF;background-color:#FF00FF;">__</span> F<sup>−</sup>
| OtherNames = berkélium-trifluorid
| Section1 = {{Chembox Identifiers
| CASNo_Ref =
| CASNo = 20716-88-5
| PubChem =
| EINECS =
| SMILES =
}}
| Section2 = {{Chembox Properties
| Formula = BkF<sub>3</sub>
| MolarMass = 304,07 g/mol
| Appearance = zöldessárga színű szilárd anyag<ref>[http://www.webelements.com/compounds/berkelium/berkelium_trifluoride.html Berkelium(III)-fluorid bei www.webelements.com.]</ref>
| Density = 9,70 g·cm<sup>−3</sup>
| Solubility =
| MeltingPtC =
| BoilingPt =
| MagSus =
| Band gap =
}}
| Section3 = {{Chembox Structure
| CrystalStruct =
}}
| Section7 = {{Chembox Hazards
| EUClass =
}}
}}
A '''berkélium(III)-fluorid''' egy vegyület. Képlete BkF<sub>3</sub>. Benne a berkélium oxidációs száma +3.

==Tulajdonságai==
Zöldessárga színű szilárd anyag. A hőmárséklettől függően két kristályszerkezete van. Alacsonyabb hőmérsékleten rombos ([[ittrium(III)-fluorid|YF<sub>3</sub>]]-típusú) kristályszerkezete van a = 670 pm, b = 709 pm és a C = 441 pm, sűrűsége 9,70 g·cm<sup>−3</sup>. Magasabb hőmérsékleten trigonális ([[Lantán(III)-fluorid|LaF<sub>3</sub>]]-típusú) kristályszerkezete van a = 697 pm und c = 714 pm, sűrűsége 10,15&nbsp;g·cm<sup>−3</sup>. Minden berillium atomot kilenc fluor atom vesz körül. A kristályszerkezet közötti átmenet 350-600 °C-on van.<ref name="BKF3_1968">J. R. Peterson, B. B. Cunningham: ''Crystal Structures and Lattice Parameters of the Compounds of Berkelium IV. Berkelium Trifluoride'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1968''', ''30''&nbsp;(7), S.&nbsp;1775–1784 ({{DOI|10.1016/0022-1902(68)80353-7}}).</ref><ref>D. D. Ensor, J. R. Peterson, R. G. Haire, J. P. Young: ''Absorption Spectrophotometric Study of Berkelium(III) and (IV) Fluorides in the Solid State'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1981''', ''43''&nbsp;(5), S.&nbsp;1001–1003 ({{DOI|10.1016/0022-1902(81)80164-9}}).</ref><ref name="PETERSON_THESIS">Joseph Richard Peterson: ''The Solution Absorption Spectrum of Bk<sup>3+</sup> and the Crystallography of Berkelium Dioxide, Sesquioxide, Trichloride, Oxychloride, and Trifluoride'', Ph.D. Thesis, October 1967, U. S. Atomic Energy Commission Document Number UCRL-17875 (1967).</ref>

==Alkalmazása==
A fém berkéliumot először 1969-ben állították elő berkélium(III)-fluorid és lítium reakciójával 1000 ° C-on:<ref name="BK_CRYS">J. R. Peterson, J. A. Fahey, R. D. Baybarz: ''The Crystal Structures and Lattice Parameters of Berkelium Metal'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1971''', ''33''&nbsp;(10), S.&nbsp;3345–3351 ({{DOI|10.1016/0022-1902(71)80656-5}}).</ref>

:<math>\mathrm{BkF_3\ +\ 3\ Li\ \longrightarrow \ Bk\ +\ 3\ LiF}</math>

==Források==
{{reflist}}
==Fordítás==
{{Fordítás|de|Berkelium(III)-fluorid}}

==További információk==
* David E. Hobart, Joseph R. Peterson: [http://radchem.nevada.edu/classes/rdch710/files/Berkelium.pdf ''Berkelium''], in: Lester R. Morss, Norman M. Edelstein, Jean Fuger (Hrsg.): ''The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements'', Springer, Dordrecht 2006; ISBN 1-4020-3555-1, S.&nbsp;1444–1498 ({{DOI|10.1007/1-4020-3598-5_10}}).

[[Kategória:Berkéliumvegyületek]]
[[Kategória:Fluoridok]]
2 813

szerkesztés