„Berkélium(III)-fluorid” változatai közötti eltérés

Zöldessárga színű szilárd anyag. A hőmérséklettől függően két kristályszerkezete van. Rácsállandók Bk[9], F[3]. Alacsonyabb hőmérsékleten rombos ([[ittrium(III)-fluorid|YF₃]]-típusú) kristályszerkezete van a = 670 pm, b = 709 pm és a C = 441 pm, sűrűsége 9,70 g·cm⁻³. Magasabb hőmérsékleten trigonális ([[Lantán(III)-fluorid|LaF₃]]-típusú) kristályszerkezete van a = 697 pm undés c = 714 pm, sűrűsége 10,15&nbsp;g·cm⁻³. Minden berillium atomot kilenc fluor atom vesz körül. A kristályszerkezet közötti átmenet 350-600 °C-on van.<ref name="BKF3_1968">J. R. Peterson, B. B. Cunningham: ''Crystal Structures and Lattice Parameters of the Compounds of Berkelium IV. Berkelium Trifluoride'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1968''', ''30''&nbsp;(7), S.&nbsp;1775–1784 ({{DOI|10.1016/0022-1902(68)80353-7}}).</ref><ref>D. D. Ensor, J. R. Peterson, R. G. Haire, J. P. Young: ''Absorption Spectrophotometric Study of Berkelium(III) and (IV) Fluorides in the Solid State'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1981''', ''43''&nbsp;(5), S.&nbsp;1001–1003 ({{DOI|10.1016/0022-1902(81)80164-9}}).</ref><ref name="PETERSON_THESIS">Joseph Richard Peterson: ''The Solution Absorption Spectrum of Bk³⁺ and the Crystallography of Berkelium Dioxide, Sesquioxide, Trichloride, Oxychloride, and Trifluoride'', Ph.D. Thesis, October 1967, U. S. Atomic Energy Commission Document Number UCRL-17875 (1967).</ref>

A fém berkéliumot először 1969-ben állították elő berkélium(III)-fluorid és lítium reakciójával 1000 ° C-on:<ref name="BK_CRYS">J. R. Peterson, J. A. Fahey, R. D. Baybarz: ''The Crystal Structures and Lattice Parameters of Berkelium Metal'', in: ''[[J. Inorg. Nucl. Chem.]]'', '''1971''', ''33''&nbsp;(10), S.&nbsp;3345–3351 ({{DOI|10.1016/0022-1902(71)80656-5}}).</ref>