„Rosa Luxemburg” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Én hozzá kép (Commons))
a
| halál helye = [[Berlin]]
}}
'''Rosa Luxemburg''' ([[Zamość]], [[Kongresszusi Lengyelország]], [[1870]]. vagy [[1871]]. [[március 5.]] – [[Berlin]], [[1919]]. [[január 15.]], {{lengyelül|Róża Luksemburg}}) [[Lengyelország|lengyel]] születésű [[marxizmus|marxista]] [[politika]]i gondolkodó, [[szocializmus|szocialista]] [[filozófia|filozófus]] és [[forradalom|forradalmár]] volt. A lengyelországi és [[litvánia]]i [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] párt teoretikusa, majd a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|német szociáldemokraták]] (SPD) politikusa, később tagja lett a [[Németország Független Szociáldemokrata Pártja|Független Szociáldemokrata Pártnak]] (USPD) is. Ő alapította „[[A vörös zászló]]” ''(Die Rote Fahne)'' című újságot. Miután az SPD támogatta Németország belépését az [[első világháború]]ba, [[Karl Liebknecht]]tel együtt megalapított egy forradalmi tömörülést, a [[SpartakusSpartacus Szövetség]]et ''(Spartakusbund)'', amely a későbbi német kommunista párt magját képezte. A csoport részt vett a sikertelen [[1919]]-es [[berlin]]i forradalmi kísérletben is, amelyet a megmaradt [[monarchia|monarchista]] hadsereg és a jobboldali szabadcsapatok ''([[Freikorps]])'' fojtottak el. Sok száz embert elfogtak, megkínoztak, majd kivégeztek. Haláluk óta Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht a marxizmus mártírjainak számítanak. Napjainkban követői a [[luxemburgizmus|luxemburgista]] mozgalom tagjai.
 
== Élete ==
 
=== Politikai gondolkodóként ===
[[Fájl:RLuxemburgCpWz.jpg|bélyegkép|jobbra|320px260px|Rosa Luxemburg 1895-ben]]
[[Fájl:Zetkin luxemburg1910.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rosa Luxemburg (jobbra) [[Clara Zetkin]]nel 1910-ben]]
 
[[1898]]-ban Gustav Lübeckkel kötött házassága révén német [[állampolgárság]]ot szerzett, és [[Berlin]]be költözött. Az SPD „balszárnyán” működött, [[1899]]-ben „Szociális reform vagy forradalom?” című vitairatban támadta meg [[Eduard Bernstein]]t és a revizionizmust. Miközben tehetséges [[retorika|rétorként]] pártja egyik vezető szónoka lett, elkezdett szembekerülni az SPD egyre inkább konformistának tűnő politikai irányvonalával. Luxemburg sérelmezte, hogy a szociáldemokraták nem mennek elég egyértelműen szembe az egyre inkább háborúval fenyegető tendenciákkal, valamint úgy vélte, hogy a [[Tőke (közgazdaságtan)|tőke]] és a munka kibékíthetetlen ellentéte csak a termelési rend teljes és forradalmi megváltoztatásával oldható fel. Ennek megfelelően követelte a revizionisták távozását az SPD-ből, amely nem valósult meg. [[Karl Kautsky]] pártvezetősége idején amellett, hogy még mindig elsődleges cél marad a képviselői helyek számának bővítése, legalább napirenden maradtak az eredeti marxista elvek.
 
== Gondolkodásmódja, eszméi ==
{{Kommunizmus}}
[[Fájl:Zetkin luxemburg1910.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rosa Luxemburg (jobbra) [[Clara Zetkin]]nel 1910-ben]]
Luxemburg gondolkodásában fontos szerepet kapott „az önszerveződés (spontaneitás) és a megszervezettség dialektikája” mint tudományos kérdés és mint olyan, amely nyilvánvalóan nagyban meghatározza, hogy hogyan érdemes vagy hogyan kell mozgalmakat létrehozni. Téziseiben spontánnak tekintette az alulról szerveződő, akár [[anarchizmus|anarchista]] mozgalmakat, míg a megszervezettség alatt a politikai pártokra hasonlító formát öltő az [[osztályharc]]os szervezeteket értette. Dialektikus módon úgy vélte: a két forma nem szétválasztható, hanem egy folyamat különböző állomásait jelölik, ily módon nem is létezhetnek egymás nélkül; az elemi és spontán osztályharcnak továbblép egy magasabb szintre.