„Folyékony sóolvadékos tóriumreaktor” változatai közötti eltérés

[[A tórium izotópjai]]nak bomlása nem termel [[neutron]]okat, ezért [[láncreakció]] létrehozására nem alkalmas. Mégis, vannak kísérleti erőművek [[tórium]] üzemanyaggal. A láncreakció megindításához olyan anyagot használnak, amely primer neutronforrás. A jelenlegi kísérleteknél ez urán-233, amely maga is mesterségesen előállított izotóp, és UF₄, vagy UF₆ formájában elegyítik a rendszerrel.<ref>{{cite web |url= http://www.nol.hu/lap/tudomany/20110419-megvalto_torium_ |title=Megváltó tórium? |first=Szentgyörgyi |last= Zsuzsa |work=nol.hu |year=2011 |accessdate=22 April 2011}} Vázlatos leírás a tóriumos erőműről</ref> A ²³²Th egy neutron befogásával ²³³U-má alakul át. A rendszer maga az LFTR (liquid fluoride thorium reactor) sóolvadékos üzemű reaktor.<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/Molten_salt_reactor Az LFTR sóolvadékos erőmű leírása az angol wikipédiában találhatő]</ref> A sóolvadék általában erősen korrozív hatású LiF, vagy BeF₂, ebben oldódik fel a tórium fém. A reaktor primer körében tehát LiF-ban oldott Th cirkulál, és hőcserélőn adja át a hőt a reaktor szekunder körében áramló folyadéknak. A hatvanas években néhány évig már működött egy kísérleti sóolvadékos (MSRE) erőmű az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban (Oak Ridge), kb. 7,4 MW teljesítménnyel. A hőmérséklet a LiF és az UF₆ eutektikus pontja közelében (tehát folyékony állapotú üzemanyaggal), 700 fok felett működött. A sóoldat jól bírta a nagy neutronfluxust, ám a reaktor szerkezeti anyagaiban károsodást észleltek. A fémes szerkezeti anyagok (nikkel–molibdén ötvözet) korróziója olyan mértékű volt, hogy ezt a kísérletkísérletet be kellett fejezniük.