A szemantikai értékek legabsztraktabb foka a jelentés vagy értelem (meaning). Ez olyan jelentés lenne, melyet egy konkrét (általában mesterséges) nyelv kifejezése váltazatlanul hordoz, tehát interpretációfüggetlen. Például a halmazelméletben az unió fogalma mindig minden tekintetben ugyanazt jelenti, értlemeértelme nem változik attól, hogy milyen halmazoknak vesszük az unióját. Egy fogalom jelentése lényegében csak az axiómáktól függ, így ezt a fajta jelentésfogalmat leginkább a [[bizonyításelmélet]] tudja kezelni. A klasszikus logikai rendszerekre vonatkozólag komoly eredmények születtek ebben a témakörben. A klasszikus logikában ugyanis az igazságfogalom csaknem egyértelműen rögzíti a kifejezések jelentését. Sikerült karakterizálni a bizonyíthatóság fogalmát a Gödel-féle teljességi tétel segítségével, és a jelentés fogalmához is sikerült közel kerülni a [[Tarski-féle T-séma|Tarski-féle igazságfogalom]] által. A modellelméleti értelmezésnek azonban korlátot szab, hogy a Skolem-Lövenheim tételkör következményeképpen nem található meg az egyetlen modell, mely a legjobban tükrözi a jelentést, legfeljebb kijelölhetünk az intuíciónak legjobban megfelelő úgy nevezett ''szándékolt modell''t vagy ''sztenderd modell''t, de ez a legritkább esetben lesz csak egyértelműen meghatározva az axiómarendszer által. Még kevésbé áll ez a nemklasszikus logikákra. Azokra még az sem igaz, hogy valamiféle bizonyíthatóságon alapuló igazságfogalom csaknem egyértelműen kijelölné a jelentést.
