Főmenü megnyitása

Módosítások

Múlt idő, kategória, belső linkek.
'''Julian Tuwim''' ([[Łódź]], [[1894]]. [[szeptember 13.]] – [[Zakopane]], [[1953]]. [[december 27.]]) – zsidó származású lengyel [[költő]], a két világháború közti lengyel irodalom egyik legnépszerűbb költője. [[Irena Tuwim]], lengyel irodalmár és költőnő bátyja és a kabarészínész és énekes [[Kazimierz Krukowski]] (Lopek Krukowski) unokatestvére.
 
== Munkássága ==
1913-ban debütált ''Kérés'' c. versével. A Varsói Egyetemen jogot és filozófiát tanult (1916 - 1918). Tanulmányai ideje alatt a "Pro arte at studio" c. folyóirat munkatársa volt. [[1919]]-ben a ''[[Skamander]]'' elnevezésű költői kör egyik alapító tagja volt. A lengyel-bolsevik háború idején [[Józef Piłsudski]] államfő kiadóhivatalában dolgozott. Ifjúkorában [[Leopold Staff]] művészete volt rá nagy hatással (erről későbbi visszaemlékezéseiben számolszámolt be). A Színpadi Szerzők és Művészek Egyesületének (ZAiKS) egyik alapítótagja. [[1939]]-ben [[Románia|Románián]] keresztül [[Franciaország]]ba emigrált, Franciaország kapitulációja (1940) után pedig [[Portugália|Portugálián]] és [[Brazília|Brazílián]] keresztül az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]]. 1942-ben New Yorkban lakiklakott. A világháború ideje alatt együttműködikegyüttműködött az emigráns újságírókkal.
 
[[1946]]-ban tértért vissza hazájába. 1947 -és 501950 között Az ''Új Színház'' művészeti vezetői tisztségét töltitöltötte be. Ebben az időben igen sok kritikát kapkapott egykori barátaitól, akik szeriont Tuwim túlságosan kiszolgálta a kommunista hatalmat (szerzője volt többek között számos [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]t dicsőítő költeménynek). Sok írása között a leginkább személyes hangvételűek Lengyelországról és [[Łódź]]ról szóló művei. Leírja, hogy sehol másutt nem tudná elképzeli az életét, csak hazájában. Ahogy "Lengyel virágok" c. versciklusában írja, Lengyelországnak adja majd vissza életét. Łódźot a világ legnagyszerűbb városának nevezi.
 
Sok írása között a leginkább személyes hangvételűek Lengyelországról és [[Łódź]]ról szóló művei. Leírja, hogy sehol másutt nem tudná elképzeli az életét, csak a hazájában. Ahogy "Lengyel virágok" c. versciklusában írja, Lengyelországnak adja majd vissza életét. Łódźot a világ legnagyszerűbb városának nevezi.
 
Kabaréművek szerzője. Munkatársa (esetenként alapítótagja is) akkori kabarészínházaknak, a ''Qui Pro Quo''-nak, amely 1919-1932 között működött Varsóban, a ''Bandá''nak (1932-1934), az ''Új Bandá''nak, ''Picador''nak. Munkatársa a szatirikus hangvételű ''Cyrulik Warszawski'' c. hetilapnak. Szatirikus és irodalmi művek társszerzője és szerkesztője (''Skamander'', ''Irodalmi hírek'').
 
Tuwim [[orosz irodalom|orosz irodalmi]] művek fordítója is volt, fordítfordított többek között [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]t és [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]]t. Lengyelország-szerte ismert gyermekversek szerzője, ilyen művek többek között a ''Lokomotív'', a ''Madárrádió'', a ''Trombitás elefánt'' és a ''Bambó''.
 
Tuwim ismert volt különleges humoráról. Gyakran a modernizmus és posztmodernizmus nyelvezetében kereste a nyelv megújulását. Nyelvi kutatásainak egyik tárgya az [[eszperantó nyelv]] volt már gimnáziumi tanulmányai idején.
Lefordította [[Eszperantó nyelv|eszperantóra]] [[Leopold Staff]] költő versét, és [[Juliusz Słowacki]] "Testamentumom" c. versét. Saját költeményeinek eszperantó fordításait a ''Lengyel eszperantisták'' (Pola Esperantisto) hasábjain adta közre. Későbbi nyelvi kutatásaiban neologizmusokat[[neologizmus]]okat hozott létre. Megalkotta az ú.n. ''zaum'' nyelvet, amelynek értelmezése - ''[[a priori]]'' lévén - mindenkinek a saját képzettársításától függött.
Megalkotta az ú.n. ''zaum'' nyelvet, amelynek értelmezése - ''[[a priori]]'' lévén - mindenkinek a saját képzettársításától függött.
 
Sok kritikus Tuwim költészetét a gyakori [[szójáték]]ok (kalamburok) miatt a "nehezebb fajsúlyú" poétika közé sorolják. A szavak más szavakkal történő kapcsolata által létrejövő többértelműségek, bizonyos szavak nem egyértelmű értelmezhetősége miatt mondatai gyakran befejezetlennek tűnnek. A hajlékony és váltakozó nyelvezet gyakran humoros színezettel vegyül, mint például ''Bál az Operában'' c. versében. A megjelenített valóság szinte életre kel Tuwim bravúrja által, ahogy a [[hangutánzó]] és [[hangfestő]] szavakat alkalmazza ''Lokomotív'' c. versében.
A megjelenített valóság szinte életre kel Tuwim bravúrja által, ahogy a [[hangutánzó]] és [[hangfestő]] szavakat alkalmazza ''Lokomotív'' c. versében.
 
== Díjak és kitüntetések ==
[[Kategória:1894-ben született személyek]]
[[Kategória:1953-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Łódź]]
82 596

szerkesztés