„Méhanya” változatai közötti eltérés

A köznyelvben nevezik még méhkirálynőnek is, de ezt a méhésznyelv és a tudomány kerüli, mert nem uralkodik a családja fölött, nem ő dönti el, hogy ki mikor mit csinál. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégis ő irányítja a család életét.

==Fejlődése==

Az anya felnevelése külön törődést igényel; a dolgozók megépítik az anyabölcső-kezdeményt, amibe szükség esetén az előző anya petét rak. Ezután a dolgozók befejezik az anyabölcsőt, és a benne kikelő álcát egész fejlődésének végéig méhpempővel táplálják, mást nem is kap. Az álca úszik a méhpempőn. Az anyabölcsőnek már a kezdeménye is sokkal nagyobb, mint a többi sejt. A rajbölcsők a keret szélén helyezkednek el, a csendes váltás vagy a pótbölcsők akárhol lehetnek a kereten. Ezeken a körülményeken múlik, hogy egy nőivarú álcából anya lesz, és nem [[dolgozó méh|dolgozó]]. Az anyaálca fejjel lefelé bábozódik be; a dolgozók ezután viasszal befedik. Keléskor az ifjú anya körben kirágja a fedést, de sokszor fedélként nyitja ki az anyabölcső tetejét. Ha új anyára van szükség, akkor a családban rendszerint több anyát is nevelnek, akik megküzdenek egymással. A győztes lesz a család új anyja.

 

==Párzatlan anyák==

Amíg az anya nem párzik, addig párzatlan vagy szűz anya. A párzatlan anya mérete a dolgozó és a petéző anya mérete közé esik. Nehezebb megtalálni, mert a dolgozók nem alkotnak körülötte udvart, ő pedig szaladgál a kereten, és átmászik mindenkin, aki útban van. Ha nagyon zavarják, akkor fel is szállhat. Gyakran a keret szélén vagy a kaptár sarkaiban lehet megtalálni. A fiatal anya kelése után néhány óráig még csak nagyon kevés feromont bocsát ki, így általában nem is ismerik fel, hogy anya. Az első néhány órában beadható anyátlan családnak, és jó eséllyel el is fogadják. Később már zárkázni és szoktatni kell.