„Szondy György (várkapitány)” változatai közötti eltérés

'''Szondi György''' (? – [[Drégely vára]], [[1552]]. [[július 9.]]) katona, Drégely várának hős kapitánya volt. Bátor magatartása még az ellenségben is elismerést váltott ki, ezért díszes pompával temettette őt el [[Hádim Ali]] [[Buda (történelmi település)|buda]]i [[pasa]].

 

 

Valószínűleg nem volt nemesi származású, mezővárosi polgárcsalád sarja lehetett. Annak ellenére, hogy a neki címzett levelekben egregius a megszólítása, amelyet a [[15. század]]tól a köznemesekre használnak, ez valószínűleg csak katonai rendfokozatára tekintettel történt, vagy esetleg személyesen ő szerzett nemességet. A Szondy név leveleiben hol i-vel, hol y-nal szerepel. Egyetlen, név szerint ismert örököse, testvére, Szondy Jakab bizonyosan nem volt nemesi származású. Jakab hősi halált halt testvére érdemeire hivatkozva királyi adományként birtokot vagy évjáradékot kért [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd királytól]]. Szondy Jakabot a kamara által 1554. november 26-án kelt biztosító levél circum spectusnak nevezi, amely akkoriban a városi polgárok címzése volt. Ha Szondy György nemesi származású lett volna, a nemesség testvérét is megillette volna. Eredeti családi neve Suhó (Szuhó) volt, s a Szondy nevet ő maga vette föl, ezt is testvére, Jakab folyamodványából tudjuk, mert kérelmében Szondy alias Suhónak mondja magát. Kérdésként felvetődik a név felvételének indoka. [[Szond]] (ma Szonta [[Szerbia|Szerbiában]]) egy [[Bács-Bodrog vármegye|Bács vármegyei]] település volt. Ha ezt összevetjük azzal a körülménnyel, hogy a Révay család is a [[Délvidék]]ről, a [[Szerém vármegye|Szerémségből]] származik, akkor adódik az a lehetséges következtetés, hogy Szondy családja a Révay család szolgálatában került Magyarország északi részére a [[mohácsi csata]]vesztést követően a terjeszkedő török hódítás elől menekülve. Noha [[Drégely vára]] környékén több település is saját szülöttének tekinti a hős férfiút, ezeket az elképzeléseket semmilyen irat nem támasztja alá.