Wikipédia

„Hornyik János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: -commonskategória
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
infobox
1. sor:
{{Életrajz infobox
| képméret = 200px▼
| név = Hornyik János
| kép = Hornyik János.jpg
▲ | képméret =
| képaláírás = Hornyik János portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban
| születési név =
| születés helye = [[Kecskemét]]
| születés dátuma = [[1812]]. [[október 13.]]
| halál helye = [[Kecskemét]]
| halál dátuma = [[1885]]. [[október 8.]] {{életkor-holt|1812|10|13|1885|10|08}}
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = levéltáros, <br />történész
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Hornyik János''' ([[Kecskemét]], [[1812]]. [[október 13.]] – [[Kecskemét]], [[1885]]. [[október 8.]]) [[levéltáros]], történetíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
 
==Családja, iskolái==
Apja Hornyik Ádám kecskeméti iparos, anyja Balázs Erzsébet volt. A kecskeméti [[piaristák|piarista]] gimnázium hat osztályának elvégzése után a pesti tudományegyetem hallgatója lett. Tanárai között volt [[Horvát István (történész)|Horvát István]] neves történész is, kinek előadásait 1830 folyamán hallgatta. 1832-ben egy időre kénytelen volt megszakítani tanulmányát [[Tuberkulózis|tüdőbetegsége]] miatt.
 
==Pályafutása==
Befejezve az egyetemet, 1834-től Kecskeméten ügyészi és jegyzői hivatali írnok lett, majd 1842-ben helyettes levéltárnok. 1844-től aljegyzővé és városi levéltárnokká nevezték ki. 1848-ban megválasztották a város főjegyzőjévé. [[Horváth Döme]] és a korabeli történetírók ösztönzésére hozzáfogott a kecskeméti várostörténet megírásához.
 
1851-1856-ig járásbírósági ülnök volt. 1856-1860-ig ismét a levéltáros munkakört látta el. 1861-ben a város főjegyzője lett, de még ez év őszén az alkotmányos tisztikarral együtt lemondott hivataláról. 1862-ben számadások vizsgálatával foglalkozott. 1862 végén királyi udvari rendelet alapján a városi hatóságot újra szervezték és ismét főjegyző lett egészen nyugdíjazásáig. 1863-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjai sorába iktatta. 1867-ben a város újraválasztotta, s ugyancsak 1872-ben és 1878-ban is a tisztújítások alkalmával. Az 1880-as évek elején a törvényhatósági közgyűlés Hornyik Jánost saját kérésére hivatalától fölmentette, nyugdíjazta, és az örökös tiszteletbeli főjegyzői címet adományozta neki.
Az [[1867]] októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési s tanügyi rovatokat, „''a történelemből vett példákkal igyekezett hatni a pártok surlódásainak mérséklésére''”. ''Másvilági levél'' címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a '''Hadadi Boldizsár''' és '''Boldogréti Víg László''' álneveket is használta.
 
Hosszú betegeskedés után 1885-ben hunyt el.
 
A Magyar Tudományos Akadémián 1888. december 17-én [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]] tartott fölötte emlékbeszédet<ref>[http://akademikusok.tudomanytortenet.hu/index.php?ak_id=18&fo_id=1&al_id=2 1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések]</ref>
, szülővárosa pedig [[1894]]-ben sírja fölé fekete márvány emléket állított. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel.
Ma [[Kecskemét]]en körút viseli a nevét. Szobra a kecskeméti pályaudvarhoz közeli [[Kodály Zoltán]] téren áll.<ref>Alkotója:[[Závorsik Nándor]], 1968-ban állították fel. Felirata: Hornyik János 1812-1885 akadémiai levelező tag, várostörténész, az első kecskeméti monográfia írója. Nagy műve: "Kecskemét város története oklevéltárral".</ref>[http://www.szoborlap.hu/szobrok/fotok_16/1566_(21191519)_hornyik_janos_szobra_2.jpg]
 
==Társulati tagságai==
A [[Magyar Történelmi Társulat]] rendes tagja
 
==Kitüntetései, díjai==
*1871 – Kecskemét város örökös tiszteletbeli főjegyzője
*1863 – Kecskemét város története című művét a Magyar Tudományos Akadémia a [[Marczibányi István|Marczibányi]]-féle díjban (50 arany) részesítette.
==Művei==
===Önálló kötetei===
* Kecskemét város története, oklevéltárral. Kecskemét, 1860-62. és 1866. 4 kötet. (A IV. kötettel, mely az 1703-1711. közötti kurucvilágot tárgyalja, a munka félbeszakadt).
* Pusztaszer, a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Kecskemét, 1865. (Pusztaszer térképével, a Szermonostor romjai két rajzával és 120 oklevéllel.)
* Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927 (hagyatékából).
===Cikkei===
*[[Rácok]] a kurucvilágban, böngészet [[II. Rákóczi Ferenc]] szabadságharca idejéből, különös tekintettel [[Kecskemét]] történetére. In: Életképek,1848.
*Kecskemét viszonya a [[Kiskunság]]hoz. In: Új Magyar Múzeum,1853.
*Adalék Árpád-kori okmánytárunkhoz. In: Új Magyar Múzeum, 1859.
*Pusztaszer. In: [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1861.
*Az idéző pecsétről. (Akadémiai székfoglaló). In: Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Új folyam IV. 1863.
*A rácok ellenforradalma 1703-1711. In: [[Századok (folyóirat)|Századok]], 1868.
*Egy fogadalmi emlék. In: Kecskeméti Lapok 1869.
*Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok 1870.
*Kecskeméti [[zsidók]] története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
*Kecskemét város pesti házbirtokának története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
*Egy fekete lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
*A három város kertészete és gyümölcstermelése. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
*Néptanítóinkhoz. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
*Régi nóta. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
*Még egyszer emlékezzünk régiekről, kecskeméti 61 íróról. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
*Régi pénzek lelete Kecskemét város birtokában levő puszta Szentkirályon. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
*Figyelmeztetés az éremleletek, talált kincsek és a földből fölásott régiségek iránt. In: Kecskeméti Lapok, 1873.
*Vidéki s helyi lapok hivatása. In: Kecskeméti Lapok, 1875.
*A kecskeméti katonai lovarda története. In: Kecskeméti Lapok, 1876.
*[[Katona József]] emlékezete. In: Budapesti Hírlap, 1883. 104. sz.
 
===Kéziratai===
*Szemelvények kiadatlan műveiből: I. Monda a Picsó-patakról, II. Kecskemét és Nagykörös ellenkezésének okai, III. A reformatio Kecskeméten, IV. Szent-Gordián és a róla nevezett vásár, közli ifj. Bagi László. In: Hornyik Album 1894.
*Kecskemét város gazdasági fejlődésének története (I. része a honalapítástól 1744-ig kőnyomatban sokszorosított 212 lap, a II. részből csak 52 lap készült el).
*14 füzetből álló jegyzet. Kecskemét város történetére vonatkozó történelmi adatok. (Katona Józsefnek Kecskemét történelmi maradványai, életére, halálára vonatkozó hivatalos adatok. Följegyzések és jegyzetek Kecskemét város történetéhez.)
==Jegyzet==
{{források}}
 
== Források ==
 
*{{Szinnyei|4||h/h08612.htm}}
*{{MÉL|1|740|ABC05727/06480.htm}}
*[http://koztemetokecskemet.hu/?r=124&c=50 Kecskeméti köztemető honlapja]
 
==Irodalom==
*[[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]]: Emlékbeszéd Hornyik János levelező tag felett. In: MTA Emlékbeszédek, Bp., 1889.
*Hornyik-Album. (szerk. Kovács Pál), Kecskemét, 1894.
*Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából (szerk. Garzó József, Kecskemét, 1935)
 
[[Kategória:Magyar levéltárosok]]
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Magyar helytörténészek]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Kecskemétiek]]
[[Kategória:1812-ben született személyek]]
[[Kategória:1885-ben elhunyt személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hornyik_János”