„Arányi Lajos György” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Munkái: -commonskat |
|||
28. sor:
[[1848]]–[[1849]]-ben az iskolák zárva voltak. Arányi az önkéntesek sorába lépett, eleinte zászlóalji, később második tábori főorvos lett, emiatt [[1850]]-ben hivatalától 9 hónapra fölfüggesztették. [[1855]]-ben [[Csausz Márton]] tanárt helyettesítette és másfél évig látta el az igazságügyi és a patológiai bonctan tanszékét, az előadásokon rögtönzött 80 ívnyi tábla rajzolásával. Egészsége annyira megromlott, hogy csak [[1860]]-ban foghatott kórbonctana sajtó alá rendezéséhez. [[1858]]. [[december 15.|december 15-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta, [[1861]]. július elején pedig kinevezték őt a kórbonctan rendes tanárává az egyetemen.
A [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum]] őrzi öt esztendős kisfiának, Arányi Zoltánnak múmiáját. [[1862]]-ben gyermeke halála után Arányi fia testét bebalzsamozta, felöltöztette, majd kis székre ültetve haláláig az íróasztala mellett őrizte.
Arányi saját tudománya mellett [[régészet]]tel is foglalkozott, e téren is nagy buzgósággal tervezett, indítványozott, működött. A [[budai vár]]ban levő történelmi emlékű házaknak és pontoknak emléktáblákkal való megjelölésének ötlete tőle származott és a kivitelben is neki volt a legnagyobb szerepe. A [[vajdahunyadi vár]] restaurálását is ő indítványozta először. Több ízben odautazott, pontos és részletes rajzokat készített, fáradozott és áldozott; az ő tevékenységének is köszönhető a lovagvár helyreállítása.<!--az eredeti szövegben: „az ő tevékenységének köszönhetően eredeti díszébe lett visszaállítva”, anon ezt írta bele: „ez téves információ, mivel Schultz, majd Steindl restaurálása és a későbbi szakszerűtlen beavatkozások igen csak eltértek a középkori eredetitől”-->
|