„Szilágynagyfalu” változatai közötti eltérés

Mint királyi birtokot [[1249]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a Geregye nembeli Pál országbírónak adta érdemeiért. [[Kraszna (település)|Krasznavár]] elpusztulása, [[1241]] után a tele­pülés a [[Valkóvár]] körül kialakult váruradalom szerves része a XIV[[14. század]] közepéig. A domínium nagy része ekkor Dancs mester, Kraszna megye főispánja kezébe jutott Valkóvárral és Szilágyzovánnyal együtt.

A középkor folyamán több alkalommal a megyeszékhely szerepét is betöltötte, Kraszna vármegye gyakran tartotta itt gyűléseit. Bir­tokosa voltak még a [[Széchy]], a Marton, a Nagyfalusi és a [[Komjátszeg]]i család. A Bánffyak nevéhez fűződik a pálos kolostor megalapítása [[1413]]-ban és a plébániatemplom megépítése. [[1470]] körül Nagyfalu országos sokadalmak tartására kapott jogot, ezt követően mezővárossá fejlődik, országos hírű állatvásárokkal.

Nagyvárad [[1660]]. évi eleste után a [[török hódoltság]] peremterületéhez tartozik. A folytonos háborús dúlások - [[kuruc]]-[[labanc]] összecsapások, [[tatár betörés]], rácdúlás, [[pestis]] -, valamint a császáriak súlyos adóterhei következtében a falu elnéptelenedik, telkeinek fele lakatlanná válik.

A XIX[[19. század]] második felében már érezhetők a polgárosodás jelei, igazi gazdasági fellendülését a vasút megépítése hozta el. Alapvető ágazata azonban továbbra is a mezőgazdaság – a gabona- és a gyümölcs­termesztés – mellett a belterjesebb állattenyésztés – szarvasmarha, juh és sertés tenyésztése – volt.

Az ipari fejlődés fontos elemei a XX[[20. század]] első évtizedeiben jelentek meg, amikor a néhány üzemet – fafeldolgozó, tégla- és cserépgyár, szeszfőzde – hoznak létre.

*A XIV14-XV15. századból származó Bánffy kastély és udvarház.

*A [[XV15. század]] végén épült, késő gót stílusú református templom.