„Százalékjel” változatai közötti eltérés

Már az ókorból is ismerünk olyan adatokat, hogy bizonyos szolgáltatásokat valamilyen mennyiség (pl. termés, szállított árú) törtrészeként szabtak ki. A [[Biblia]] ír a [[tized]]-ről, s a [[Babiloni matematika|babiloni]], az [[egyiptom]]i források is tartalmaznak [[kamatláb]]akat törtekben ([[Babiloni matematika|60-ados törtek]], 1/3 kamatláb stb.). A [[középkor]]ban a földesúri [[tizedkilenced (adó)|kilenced]], a papi [[kilencedtized]], a [[harmincadvám]] ezek közül a legismertebbek. A [[Velencei Köztársaság]] fénykorában, a [[11. század]]tól kezdődően fellendült pénzügyi forgalom és az akkor már [[Európa|Európában]] megismert és a velencei bankárok által rendszeresen használt [[arab számok]] használata indokolta, hogy az addig szokásos közönséges törtek helyett a tizedekben – a részletesebb bontás kedvéért pedig még inkább századokban –, fejezzék ki az arányszámokat. (<small>Ezt a lépést halogatják még ma is az angolszász hosszegységeket használó országokban</small>.) A [[pénzügytan|pénzügyi]] műveleteket rögzítő iratokban ([[szerződés]], könyvelés, [[váltó]], kötelezvény stb.) szöveges utalást használtak: L'interesse è ducati 25 per cento (<small>A kamat 25 dukát százanként</small>).