„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés

A szócikk felépítését megváltoztattam: oktatási, munkaerőpiaci és területfejlesztési szempontból vizsgáltam a hátrányos helyzetet. A tartalmat hivatkozásokkal egészítettem ki, a besorolás feltételeit és a támogatásokat illetően is.
(okatási, munkaerőpiaci és területfejlesztési szempontból mutattam be a hátrányos helyzetet, releváns hivatkozásokkal Ismertettem a besorolás feltételeit, illetve a támogatásokat.)
(A szócikk felépítését megváltoztattam: oktatási, munkaerőpiaci és területfejlesztési szempontból vizsgáltam a hátrányos helyzetet. A tartalmat hivatkozásokkal egészítettem ki, a besorolás feltételeit és a támogatásokat illetően is.)
 
'''Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon''':
Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok azok, amelyek az átlagosnál nagyobb nehézséggel küzdenek a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében. Esetükben a foglalkoztatási arány jellemzően alacsonyabb, a munkanélküliség magasabb az átlagos népességhez képest. <ref>{{cite web|http://eupalyazatiportal.hu/tamop_programleiras/|Társadalmi Megújulás Operatív Program Programleírás}}</ref>
Magyarországon a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek legjelentősebb csoportjai az alacsony iskolai végzettségűek, a romák, a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők, a nők, a fiatalok, az idősebb aktív korúak (55-64 évesek) és bizonyos speciális hátránnyal rendelkezők (pl. hajléktalanok, mentális betegségben szenvedők, szenvedélybetegek, fogvatartottak, büntetés-végrehajtásból szabadulók).
 
'''Hátrányos helyzetű területek''':
A hátrányos vagy kedvezőtlen helyzetű térségek “elzárt és periférikus földrajzi elhelyezkedésük, természeti és klimatikus adottságaik (sarki vagy aszályos területeken fekvő régiók, hegyvidéki régiók), demográfiai jellemzőik (különösen alacsony népsűrűségű ritkán lakott régiók, elvándorlás sújtotta térségek), nehéz elérhetőségük (szigeteken fekvő térségek, az elégtelen közlekedési infrastruktúra miatt a központokhoz rosszul csatlakozó térségek)” miatt állnak a gazdasági fejlettség alacsony fokán<ref>{{http://www.cemat.hu/sites/default/files/GLOSSZARIUM_B5_linkelt.pdf |Európa Tanács - Területi Tervezésért Felelős Miniszterek Európai Konferenciája (CEMAT):CEMAT glosszárium - Az európai területfejlesztési politikákban használatos fő kifejezésekről.}}</ref>.A hátrányos helyzetű térségek témájával a gazdaságföldrajz mint tudományág, illetve a területfejlesztés mint szakpolitika foglalkozik.
 
== A besorolás feltételei ==
== Hátrányos helyzet és támogatások Magyarországon ==
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. Az ügyfelek jogorvoslati kérelemmel az megyei illetve fővárosi kormányhivatal szociális és gyámhivatalához fordulhatnak. A jogosultság az egy főre eső jövedelem mértékétől, és a vagyon értékétől függ.<ref>részletesen ld.: 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-a, a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. §-a. 2015. évi XCIX.törvény 64. § (1) bek.a) pontja.</ref>
Az oktatási hátrányos helyzetet a HEFOP 2.1-s alpontja célozta ösztöndíj- és tehetséggondozó programokkal.<ref>{{ http://www.hefop.hu/page.php| A HEFOP-ról részletesen ld. }}</ref>
A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 108. § 10. pontja alapján a hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot. <ref>{{http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2015K/2_eljarasrol/24_pontszamitasi_modszerek/244_jogszabalyi_tobbletpontok?itemNo=4 | A jogszabályi többletpontokról ld. }}</ref>
 
Magyarországon a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk számára elérhető az ún. aktív korúak ellátása, amelynek jogosultsági kritériumait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza. Az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, 2015. március 1.-étől azonban az ellátás a járási hivatalok hatáskörébe kerül. Aktív korúak ellátására jogosultak az egészségkárosodott személyek és azok, akik számára lejárt az álláskeresési támogatás folyósítása, feltéve, hogy saját maguk és családjuk megélhetése nem biztosított. Az ellátás 2015 első feléig lehetett rendszeres szociális segély (RSzS) vagy fizetést helyettesítő támogatás (FHT). A fizetést helyettesítő támogatás 2009 óta van életben (kezdetben rendelkezésre állási támogatásnak, majd bérpótló juttatásnak nevezték) és főleg azok kapják, akik nem jogosultak a rendszeres szociális segélyre. 2015 folyamán a rendszeres szociális segély kivezetésre kerül, annak célcsoportjait ezután nagyjából a járási hatáskörbe tartozó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás fedi le.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program ([[TÁMOP]])(2007-2013) egyik célja volt az esélyegyenlőség növelése. A TÁMOP számos alprogramja kifejezetten a különböző hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációját célozta képzésekkel, bértámogatással és innovatív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel. A különböző alprogramokban az alábbi célcsoportok jelentek meg, mint munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, 25 év alatti fiatalok és pályakezdők, 50 felettiek, GYES-ről / GYED-ről visszatérők, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők, a legalább 24 hónapja munkanélküliek, romák.<ref>TÁMOP Éves jelentés a megvalósításról, 2013.</ref>
 
A 2008 és 2013 között működő LHH-program (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja - “Nem mondunk le senkiről”) során összesen 96,9 milliárd forint támogatási keretet különítettek az operatív programokból a 33 komplex programmal segítendő LHH-kistérség felzárkóztatására.<ref>{{http://palyazatok.org/komplex-fejlesztesi-program-a-33-leghatranyosabb-helyzetu-kisterseg-felzarkoztatasara/|Komplex fejlesztési program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására. }}</ref> A programot eleinte a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség]] LHH Fejlesztési Programirodája koordinálta, majd 2010 végétől a Koordinációs Irányító Hatóság és a Hálózati Főosztály vette át a feladatokat. A kedvezményezett kistérségeknek komplex projektcsomagot kellett benyújtaniuk a részükre megállapított támogatás felhasználásáról, amelyek a fejlesztési irányokat és az ezekhez kapcsolódó konkrét projektterveket foglalták magukban. A kistérségek által 2009. január 30-ig összeállított programcsomagok összesen 1703 projektjavaslatot tartalmaztak, vagyis kistérségenként átlagosan körülbelül 50-52 projektet terveztek megvalósítani. A projektcsomagok jóváhagyása után a projektgazdák (kistérségi társulások, települési önkormányzatok, önkormányzati szervek, helyi civil szervezetek) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) általános pályázati rendjén belül nyújthatták be a pályázatokat, azzal a különbséggel, hogy más kistérségekkel nem kellett versenyezniük az elkülönített forrásokért.
Az LHH-programhoz hasonló kezdeményezek léteztek már korábban is (pl. a PHARE kísérleti programja 1993-ban, a Kistérségi fejlesztési társulások megalakulása 1995-96-ban, a SAPARD előkészítése 2000- 2001-ben, az AVOP LEADER+ 2004-ben), de azok hatása igen szűk körű volt.<ref>{{http://palyazat.gov.hu/a_fejlesztesi_forrasok_szerepe_a_leszakado_tersegek_dinamizalasaban|Pannon Elemző Iroda - Hétfa Kutatóintézet - Budapest Intézet - Revita Alapítvány: Értékelési jelentés - A fejlesztési források szerepel a leszakadó térségek dinamizálásában. }}</ref> A 2007-2013 közötti tervezési időszakban az LHH-program mellett a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyéb kedvezményekben is részesülhettek az ÚMFT, illetve Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül (pl. az előnyben részesítés módszere révén a HH- és LHH-kistérségek többletpontokat kaphattak egyes pályázati konstrukciók esetén, illetve alacsonyabb arányú önrész is elegendő volt), valamint hazai forrásokból (pl. LEKI: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása) is.
 
== Hátrányos helyzet jogi szempontból ==
A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket:
A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
 
== Jogforrások ==
* [[Alkotmány]]
* Gyermekek jogai és kötelességei (Gyermekvédelmi Törvény)
* Családjogi Törvény
* Pedagógusok jogai (Közöktatási Törvény, Felsőoktatási Törvény)
* ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól
 
== Diszkrimináció ==
* munkahelyi [[diszkrimináció]] - bár szoros ok-okozati összefüggés nincs a hátrányos helyzet és a munkahelyi diszkrimináció között, de kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat, pozitív visszacsatolás
* szegregáció az iskolákban - a hátrányos helyzet megszüntetéséhez szükséges pozitív diszkrimináció (is) szegregációt eredményezhet
 
== Bűnözés ==
* [[fiatalkori bűnözés]]
* gyermekkori bűnözés
* ifjúkori bűnözés
* fogvatartás
* gyermek és ifjúságvédelem
A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan megnövekedett bűnözési hajlamot. Bizonyos hátrányos helyzeti jellemzők (pl. szülői bűnözői múlt) azonban rizikót jelent.
== Jogsegély ==
* nevelési tanácsadó
* családgondozó
* ifjúságvédelmi felelős az iskolákban
== Hátrányos helyzet forrásai ==
a következő szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet:
 
=== Munkanélküliség ===
* rokkantsági nyugdíj
* öregségi nyugdíj
* tartós munkanélküliség
* átmeneti munkanélküliség
=== Megkülönböztetések ===
* [[Kisebbség]]ek: nemzeti, etnikai
* vallási alapon
* munkaerőpiacon nemek szerint
* [[fogyatékosság|fogyatékosok]]: [[értelmi fogyatékos]]ok és testi fogyatékosok
* lakóhely szerinti különbségek: [[tanya]], [[aprófalu|aprófalvak]] hátrányos helyzetben; rossz lakáskörülmények
 
[[Kategória:PedagógiaIntegráció]]
=== Tanulásban akadályozottság ===
[[Kategória:KisebbségekTársadalompolitika]]
* [[diszlexia]]
* [[diszgráfia]]
* [[diszkalkulia]]
* [[hiperaktivitás]]
* [[autizmus spektrum zavar]]
 
=== Családi háttér ===
* szülők [[munkanélküliség]]e
* hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülők, sokgyermekes család
* alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta
 
== Lásd még ==
 
* [[fejlesztőpedagógia]]
 
== Forrás ==
* [http://www.parlament.hu/irom37/14721/14721.pdf Az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2004]
 
{{DEFAULTSORT:Hatranyoshelyzet}}
[[Kategória:Pedagógia]]
[[Kategória:Kisebbségek]]
56

szerkesztés