„Iskolai szegregáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „=='''Az iskolai szegregáció fogalma'''== A szegregáció a latin segrego (jelentése: elkülönít, elválaszt, eltávolít, elvon) szóból ered. Az ''oktatási szeg…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
Az esetek túlnyomó többségében ez a plusz beolvad az iskola költségvetésébe: vagy nem az érintett gyermekekre fordítják, vagy kizárólag az elkülönítés többletköltségeinek (pl. lényegesen kisebb létszámú osztályok működtetése) a fedezését szolgálja. A gyógypedagógiai tagozatot is működtető általános iskolák 93,4 %-ában történt ez így.<ref>Havas i.m.2004.</ref>
Az intézmények 30,4 %-ában a tantestület egyetlen tagja sem rendelkezett gyógypedagógus végzettséggel, és az érintett iskolák 27,2 %-ában a jogszabályban megengedettnél több osztályt tanítottak összevontan.<ref>Uo.</ref>
==='''Besorolás és képességek'''===
Egy 2001-es kísérlet alkalmával sajátos nevelési igényűvé minősített, elkülönítetten tanuló, roma származású gyerekeket hónapokig teszteltek és a vizsgálat során kiderült, hogy a 29 fős, másodikos osztály 86%-a (25 fő) probléma nélkül tudja teljesíteni a normál tantervű oktatásban részesülő, párhuzamos osztállyal szemben támasztott követelményeket.
Ugyanezen kutatás kapcsán 129 roma szülővel mélyinterjúkat készítettek, melyekből kiderült, hogy a szülők tudják, hogy az iskolában megkülönböztetik a gyerekeiket, és hogy nem kapnak megfelelő felkészítést a továbbtanulásukhoz, és szeretnék, ha gyermekeik ugyanolyan minőségű tananyaghoz és pedagógia segítséghez jutnának, mint nem roma társaik.<ref>http://www.opensocietyfoundations.org/sites/default/files/romachildren_report.pdf
==='''Az iskolai lemorzsolódás és a szegregáció viszonya'''===
Azok között a roma és nem roma tanulók között, akiknek a 8. évfolyamon mért eredményei nem különböztek egymástól, és az általános iskolában osztálytársai is voltak egymásnak, 16 %-kal kisebb a lemorzsolódási esélykülönbség, mint a szegregált osztályokból kikerülő diákok esetében.
A nem roma fiatalok 9%-a, roma diákok közül pedig majdnem minden második (48%) zárja sikertelenül középiskolai pályafutását. A társadalmi elszigeteltség különböző formái tehát nagyon jelentősen növelik a lemorzsolódás esélyét.<ref>http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1407.pdf|Hajdu-Kertesi-Kézdi:Roma fiatalok a középiskolában.Beszámoló a Tárki Életpálya-felvételének
2006 és 2012 közötti hullámaiból.
Mindezek ellenére egy 2013-as közvélemény kutatás szerint megjelent közvélemény kutatás adatai szerint a pedagógusok és a lakosság döntő többsége is híve a roma és nem roma gyermekek közötti korai szelekciónak.<ref>http://www.hazaeshaladas.hu/ftp/oktatas_kutatas_lj_tarki_kozvelemeny-kutatasok.pdf
A gimnáziumi férőhelyek számának, illetve a tankötelesség korhatárának csökkentése, valamint a köznevelési törvény „szeretetteljes elkülönítést” lehetővé tevő módosítása valószínűleg nagyban befolyásolják majd az általános iskolai végzettség megszerzésében és a középiskolai tanulmányok megkezdésében mutatkozó trendek tovább erősödését, és a szülők oktatási rendszerrel szembeni bizalmatlanságának csökkenését.
| |||