„Tornio” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
-ein |
stíl |
||
51. sor:
Tornio kereskedelme Lappfölddel a [[18. század]]ban erősen csökkenni kezdett és a tengeri kereskedelmet is nehezítette, hogy a kikötőt, melynek medre a jégkorszak utáni földmozgás (ezen a területen felemelkedés) eredményeként feltöltődött, kétszer is át kellett helyezni, mert navigálásra alkalmatlan lett. A város gazdaságára a legnagyobb csapást az 1808-as Svéd-Orosz háború mérte, aminek végeredményeként Finnország Oroszország része lett. A határt az egyezmény szerint a [[Muoniojoki]] és a [[Torniojoki]] medrének legmélyebb pontjainak vonala határozta meg, Lappföldet kettéhasítva és a kereskedelmet és megszüntetve. Tornio város a cár külön kérésének eleget téve teljes egészében orosz területre került. A svédek saját oldalukon [[Haaparanda]] település fejlesztésével pótolták a hiányt és Tornio finn nyelvű város lett.
Az orosz időszakban Tornio álmos helyőrségi város lett. A kereskedelem csak a [[Krími háború]] idején élénkült meg, amikor ismét fontos áru- és személyforgalmat bonyolító határátkelőhely lett. Az [[első világháború]] idején az oroszok és a nyugati szövetségesek csak Tornio és Haaparanta vasúti összekötésén keresztül tudtak
Miután 1917-ben Finnország független lett, Tornio jelentősége tovább csökkent, bár lakosainak száma folyamatosan emelkedett. A város nem kapott fontos szerepet a finn polgárháborúban sem, néhány heves utcai összecsapás kivételével a Náci Németország kezdeti lappföldi manőverei során. A finn haderők hamarosan felszabadították a várost és megvédték a
A [[második világháború]] után a város új munkahelyeket hozott létre Lapin Kulta helyi sörgyár és az Outukumpu acélgyár megalapításával, valamint az erősen fejlődő turistaipar támogatásával. Tornio Nyugat-lappföld oktatási központja szakközépiskolákkal és egyetemmel.
| |||