Wikipédia

„Kelet-európai-síkvidék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
A '''Kelet-európai-síkság''' a maga mintegy 3&nbsp;000&nbsp;000 [[km²]]-vel<ref>http://worldofscience.ru/geografija-mira/5684-vostochnoevropejskaya-ravnina.html</ref> [[Európa]] legnagyobb tájegysége. Hossza északtól délig mintegy 2750 km, nyugattól keletig kb. 1500 km. Az [[Amazonas-medence]] után a 2. legnagyobb síkság a Földön. Legnagyobb része [[Oroszország]] európai területén fekszik.
 
A hatalmas, egyhangú síkvidéksíkvixvxvxcvxcvxcvcvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvdék területén néhol 300-400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a [[Kaszpi-mélyföld]]. A síkság északi részén a [[pleisztocén|jégkorszak]] elmúltával [[moréna]]halmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a [[Ladoga-tó]], az [[Onyega-tó]], a [[Csúd-tó]], a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részétxcvxcxcvxcvxvxvxvrészét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei.
A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.
 
52. sor:
 
* Északnyugati részén a [[Kola-félsziget]]tel és [[Karelen tartomány|Karéliával]] határos. A Kola-félsziget geológiailag a [[Balti-pajzs]]hoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobb a [[Ladoga-tó|Ladoga]], amelyet tektonikus süllyedés hozott létre. Az [[Onyega-tó]] és az [[Urál (hegység)|Urál]] között óriási kiterjedésű síkság fekszik [[moréna]]vidékekkel.
* Északi részén [[tundra]]vidékek jellemzőek, ettől kissékiscvxcccccccccccccccccccccccccccccccccccccsé délebbre már erdős hátságok fekszenek: [[Szmolenszk–Moszkvai-hátság]], [[Balti-hátság]].
* Középső és déli részének nagyobb tájegységei: [[Valdaj|Valdaj-hátság]], [[Voliny-Podóliai-hátság]], [[Dnyeper menti síkság]], [[Közép-orosz-hátság]], [[Volga menti hátság]], [[Oka–Don-síkság]].
* Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
* Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a [[Kaszpi-mélyföld]]. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az [[Elton-tó]] vagy a [[Baszkuncsak-tó]]. E tavak vize a forró nyárban elpárolog, s a só mint valami fehércccccfehér páncél, vastag rétegben ragyog a szikrázó napsütésben.
 
== NagyobbNagyoccccbb folyóifolyóic ==
* [[Volga|Volgac]]
* [[Dnyeper|Dnyecccccper]]
* [[Don]]
* [[Urál (folyó)|Urál]]
69. sor:
 
== Éghajlata ==
A síkság elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlatok hatása alatt áll. Az éghajlat nemcsak a földrajzi szélességgel, hanem nyugat-keleti irányban is változik. A [[Balti-tenger]] partvidékén nedves tengeri klímával, míg a [[Kaszpi-tenger]]nél félsivatagi éghajlattal találkozunk. A kontinentális jelleg kelet felé erősödik. A 48-50. szélességi foktól délre, a száraz ázsiai területek hatásárahatásdvxcvxvxcvxvxcvxcvsára az uralkodó szél iránya keletire vált át. A sík vidék lehetővé teszi a légáramlatok gyors mozgását, s ez az időjárás változékonyságát eredményezi. A nyár északon rövid és hűvös, a középső és déli területeken meleg, a mezőgazdaságra általában kedvező.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelet-európai-síkvidék”