„Fémrács” változatai közötti eltérés

a
A [[fém]]atomokat a kis [[ionizációs energia]], a kis [[elektronegativitás]] jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban.
 
== Tulajdonságai<ref>http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/183</ref> ==
A '''fémes kötés''' elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a [[rácsenergia]], hogy standard állapotban [[szilárd halmazállapot]] jöjjön létre (kivéve a [[higany]]t). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas.
 
A fémekben az elektronok bármely [[hullámhossz]]úságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, [[elektromos feszültség|elektromos potenciálkülönbség]] hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb [[elektromos vezető]]k (közülük is leginkább az [[ezüst]]). [[Elektromos vezetőképesség|Vezetőképességük]] a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák.<ref>[http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/183 Ásványtan]</ref>
 
== Típusai<ref>http://www.agr.unideb.hu/~agocs/informatics/09_h_prof_html/h_vrml/www.jag.mako.hu/Informatika/szakdolg/html/femkristaly.html</ref> ==