„Zilah magyar irodalmi és művelődési élete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Az [[első világháború]] előtti évtizedekben más helyi lapok is indulnak: az első pedagógiai folyóirat, a ''Szilágyvármegyei Tanügy'' (1898), a rövid életű, Zilahi Nándor és Nádler Béni szerkesztette ''Szilágyi Hírlap'', az 1903-ban indult ''Szilágy Vármegye Hivatalos Lapja'', a zilahi Daloskör által megjelentetett ''Eleven Újság'' és a Wesselényi Kollégium diákjainak írásaiból összeállított ''Diákélet'' (1918). Hosszabb életű volt 1905-től a [[Bölöni Zoltán]] ügyvéd által szerkesztett politikai és társadalmi hetilap, a ''Független Újság'' (1918-ban ''Független Vasárnapi Újság''), valamint a zilahi református gyülekezet lapja, a ''Keresztyén Élet'', amelyet Kádár Géza református lelkipásztor alapított és szerkesztett 1938-ig, s amely utódai, Mezey Mihály, majd Köblös Endre szerkesztésében egészen 1944-ig megjelent.
A magyar [[színházművészet|színház]] iránti érdeklődésre vonatkozó első adat Fejér Károly társulatának 1833. augusztus 15-i megjelenése (repertoárjukon többek között [[Kisfaludy Károly]] ''Kemény Simon'' c. drámája is szerepelt). A későbbiekben a Fejér Károlyé mellett Körösi Ferenc, Tóth István, Sepsy Károly, Bács Károly társulatainak zilahi fellépéseiről vannak adatok (Tóth társulatában 1843-ban [[Prielle Kornélia]] is fellépett). Az 1848 körüli évekből helyi műkedvelő együttesek előadásairól is tud a színháztörténész. Egy ilyen együttes a szabadságharc leverését követő bénultság után, 1856-ban alakul újra. De vissza-visszatérnek Zilahra a különböző társulatok is: Balogh György, Fejér Károly, Follinus János, Szegedi Mihály, Nyéki János, Nagy Mihály, Csóka Sándor, Váradi Ferenc, Polgár Károly, Nagy Dezső, majd Szabadhegyi Aladár, Micskey F. György, Fekete Mihály, Szilágyi Dezső. Az emlékezetes előadások sorában megemlíthető Kisfaludy Károly: ''Lilomfi'' (1861), [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]]: ''A falu rossza'' (1877), [[Friedrich Schiller|Schiller]]: ''Stuart Mária'' (1877 és 1905), [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''Rómeó és Júlia'' (1885 és 1902), [[Ifj. Johann Strauss|Strauss]]: ''Cigánybáró'' (1889), [[Katona József (író)|Katona József]]: ''Bánk bán'' (1900), [[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: ''Az ember tragédiája'' (1902 és 1908), [[Makszim Gorkij|Gorkij]]: ''Éjjeli menedékhely'' (1904), [[Edmond Rostand|Rostand]]: ''Sasfiók'' (1910).
Közben a közönség elé lépnek a helyi műkedvelők is: 1898-ban [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''A három testőr'' c. darabját mutatják be, amelynek különlegessége, hogy az egyik szerepet benne [[Ady Endre]] alakította.
|